"Az Alkotmánybíróság mindenki számára érezhetővé, továbbá bizonyossá tette, hogy van egy olyan közös alapnorma, amelynek talaján a Magyar Köztársaság állami keretében szabadon folytathatjuk gazdag és sokféle örökségünket, azaz élhetjük meg és tarthatjuk fenn magyar nemzeti mivoltunkat és egyéni emberi méltóságunkat. Az alkotmány szilárd, és a kereteinek megőrzése óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell - ezt mondta tegnap Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság két cikuson átívelő egykori elnöke tegnap, a testület megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az államfő így mintha a Fidesz elnökének válaszolt volna, aki a közelmúltban éles érzelmi kritikával illette a magyar alkotmányt, azt technokrata szabályhalmaznak minősítve, amiben nincs semmi tisztelnivaló.

Sólyom László beszédét azzal a kérdéssel kezdte, hogy - idézzük - "valóban gyökeres fordulat volt-e a rendszerváltás, valódi forradalom volt-e az, minden békés és tárgyalásos lefolyása ellenére? És kinek a célkitűzései valósultak meg húsz évvel ezelőtt?" Az államfő szerint a kérdés tétje nem más, mint a rendszerváltás becsülete. A reformkommunisták ugyanis azt tartják, hogy a mai jogállam alapjait az ő reformjaik alapozták meg, ami egyfajta kontinuitást is jelent. Az ellenzék tagjai meg azt hangoztatják: a valódi rendszerváltozást ők kényszerítették ki. Sólyom szerint ez a vita olyan légkörben folyik, amikor egyes társadalmi rétegek a lecsúszásuk okának épp a rendszerváltoztatást tartják.

- Épp az Alkotmánybíróság volt az az intézmény, amely számos alkalommal a kontinuitás ellen foglalt állást - hangsúlyozta Sólyom, hozzátéve: az egykori állampárt képviselői nem is akartak igazi alkotmánybíráskodást, mert a testület a szándékuk szerint csak alacsonyabb szintű jogszabályokat semmisíthetett volna meg, ám törvényeket nem. Ezzel szemben a testület az egész rendszerváltás stílusát meghatározó szerepet vitt - véli az államfő -, de ez szinte rejtve maradt.

"A kezdeti évek óriási ambíciója fűtötte a magyar AB-t is, amikor öt év alatt a teljes alkotmányt, vagyis minden egyes rendelkezést értelmezni törekedett, s mind az értelmezés módszereit, mind az egyes jogok tartalmát elvi szabályokba foglalta" - hangoztatta tegnap a köztársasági elnök. Sólyom egyébként úgy látja, hogy már tíz éve "világosan leírható volt az a trend, ahogy a magyar AB az alkotmányellenesség szankcióit szelídíteni igyekszik, s a törvény megsemmisítése helyett inkább kooperációt kínál a törvényhozásnak". Aggasztónak tartja azonban, hogy a parlament nem partner ebben az együttműködésben, és nem mutat kellő igyekezetet a mulasztások pótlásában. Ezért nem tartja helyesnek, ha az AB lemond a kifogásolt törvény azonnali megsemmisítésének lehetőségéről.