Hosszú hónapok óta húzódik a vita a tatai Egység utca 1-11. alatti tömbjének lakói és a lakásszövetkezet, illetve az önkormányzat között. Utóbbi még a 2006-os választások előtt nyert támogatást a panelprogram keretében nyílászárók cseréjére, a közbeszerzési pályázatot viszont - a választások után - újra kiírták.

Spitzner Sándor, a lakótömböt is kezelő Ady Endre Lakásszövetkezet jelenlegi elnöke azt mondta: az egyik, a pályázaton elbukott cég támadta meg az eljárást, s emiatt újra ki kellett írni a közbeszerzési pályázatot; az időközbeni politikai vezetőváltásnak ehhez nincs köze. Az új pályázaton egy helyi vállalkozó, illetve az általa vezetett konzorcium győzött. A felújítás keretösszege, szerződés szerinti vállalkozási díja 82 millió forint plusz áfa volt. A munkálatokkal némileg megcsúszva, csak tavaly januárban végeztek. Vitatott minőségben.

A lakók többsége elégedetlen volt a kivitelezéssel, a garanciális javítások jelenleg is folynak. Kuhár Péterné és Kéri Julianna, az Ady lakásszövetkezet igazgatósági tagjai lapunknak elmondták: a fideszes önkormányzat által kijelölt műszaki ellenőrt a legtöbb lakó nem is látta a munkálatok során - ezt írásba is adták -, a kivitelező pedig ugyan nyilatkozott arról (a műszaki vezető ellenjegyzésével), hogy elvégezte a homlokzat hőszigetelését is, ez az érintettek szerint bizonyíthatóan nem történt meg. A legnagyobb feszültséget mégsem ez, hanem a költségek elosztása okozza.

Eredetileg ugyanis a felújítás hármas finanszírozási konstrukcióban valósult volna meg: az állam, az önkormányzat és a lakók is egyharmadnyi részt vállaltak volna a költségekből. Végül azonban ez módosult: a lakóknak negyvennégy százalékot kellett állniuk, az állam és az önkormányzat "csak" huszonnyolc-huszonnyolc százalékot adott.

"A kapkodásban nem mérték fel, hogy a pályázatban szereplő 126 lakásból csak 99-ben kell új ablak, a többiben saját költségen nemrég kicserélték azt a lakók, vagy nem kívántak élni a lehetőséggel. Az önrészre hitelt vettünk fel, amelyet fizetni kell, de érthető okokból nem egyenlő arányos részben mindenkinek. Ezen megy most a vita" - fogalmazott lapunknak egy igazgatósági tag. Spitzner Sándor lakásszövetkezeti elnök szerint az általuk kezelt társasházaknál sikerült már megegyezni a fizetendő közös költségrészről.

Az elszámolás szépséghibája viszont, hogy - épp az előzetes felmérés hiánya miatt - a kivitelezővel nagyobb összegről kötöttek szerződést, mint amennyi a valós teljesítés volt. A konzorcium vezetője közölte a lakókkal, hogy tavaly év elején Horváthy Lóránt fideszes alpolgármester egyeztetésre hívta őt, s azt mondta: "a pályázat megírása során adminisztrációs hibák történtek, ezeket utóbb korrigálni nem lehet, mert akkor a város és a lakók elveszítenék az állami támogatást".

A vállalkozó állítása szerint nem sokkal később levélben öt támogatási szerződést kapott, amelyben jelezték, hogy hová kell "visszafizetnie" a fennmaradó és fel nem használt tizenöt és fél millió forintot. Ezek - és a rendelkezésünkre álló pénzügyi bizonylatok - alapján a Segítség a Segítőknek Alapítvány ötszázezret, a Tatai Eklézsia Alapítvány kétmilliót, a Tata Barátai a Tata Városi Kórházért Alapítvány pedig tízmilliót kapott, ez utóbbiból a kórház szívultrahangot vásárolt.

A vállalkozó további hárommilliót utalt - az önkormányzat állítólagos kérésére - a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.-nek. Ez utóbbi 2007-ben alakult, feladata egyebek közt turisztikai fejlesztések kidolgozása, illetve a várost érintő pályázati projektek koordinálása. A Városkapu vezérigazgatóját márciusban távolította el azonnali hatállyal a közgyűlés Michl József fideszes polgármester indítványára, miután a cégnél folytatott pénzügyi vizsgálat több problémát mutatott ki. A könyvvizsgálói jelentés alapján ügyészségi nyomozás indult; hírek szerint épp a napokban foglalt le a hatóság több iratcsomagot és számítógépet a cég székhelyén.

Horváthy Lóránt fideszes alpolgármestertől megkérdeztük: mi alapján választották ki, hogy mely alapítványoknak kell "visszafizetniük" a keretösszegből fennmaradt részt, s mindezt szabályosnak tartják-e. Az alpolgármester azt közölte, hogy a kivitelező cég vezetőjével erről nem tárgyalt, ilyen típusú támogatásokra, átutalásokra őt nem is kérte.

Ezt Horváth Tivadar jegyző is megerősítette egy lakó írásbeli kérdésére, azt állítva: a polgármesteri hivatal részéről senki nem adott utasítást a kivitelezőnek, hogy meghatározott összeget különböző intézmények részére utaljon át. Úgy tudjuk, Horváthy Lóránt alpolgármester egy levélben azt írta az Ady lakásszövetkezet elnökének, hogy a kivitelező ezzel kapcsolatos állításai minden alapot nélkülöznek, aki pedig ezeket a nagy nyilvánossággal megosztja, az ellen jogi lépéseket tesz.

Lapunk megkereste az érintett cég vezetőjét is, aki kijelentette: a levelében leírtakat vállalja, az állítások igazolhatók, ennél többet azonban az ügyről nem kíván mondani. A tizenöt és fél millió forintos "visszautalás" kapcsán néhány lakó feljelentést tett a rendőrségen. Ugyanakkor a lakók között sem teljes az egyetértés: a tömbházat kezelő lakásszövetkezet elnöke szerint a feljelentés alaptalan, a pályázat végrehajtása és kifizetése során minden rendben volt - az igazgatóság tagjai ennek ellenkezőjét állítják.

Az Egység utcai ablakcserék megítélése tehát korántsem egységes - sokan puszta politikai csatát vélnek a vita mögött. Érdekessége az ügynek, hogy a program elindításakor az Ady Endre Lakásszövetkezet elnöke még az a Simon Géza volt, aki időközben a megyei közgyűlés fideszes alelnöke lett, a kivitelező konzorcium tagjaként pedig egy olyan cég végezte az ablakok beszerelését, amelynek résztulajdonosát időközben a tatai MSZP elnökévé választottak. Állítólag már az önkormányzati minisztérium is foglalkozik az üggyel, állítólag a "nem a célnak megfelelően felhasznált" pénzt az állam már nem kérné vissza, de mindenképpen szeretnének tisztán látni a részleteket illetően.