Ritka esemény színhelye volt tegnap délben a sajóbábonyi általános iskola tornaterme, ahol szóba állt egymással Kállai Csaba, akit a magyarországi cigányság fővajdájának neveztek, és Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Igaz, a "beszélgetés" - amely a jogerősen betiltott Magyar Gárda oroszlános-árpádsávos címerpajzsa alatt, és csaknem száz, többségében jobbikos szimpatizáns és gárdaegyenruhát viselő érdeklődő előtt folyt - eredményre nem vezetett: a Jobbik vezetője ugyanis nem volt hajlandó kezet fogni az országos fővajdával, sem a kézfogást sürgető Lakatos Attila Borsod megyei cigány vajdával.

A Miskolchoz közeli Sajóbábonyba a pártelnök és a fővajda eredetileg nem beszélgetni érkezett, hanem tájékozódni akartak, miután a hétvégén egy Jobbik-fórum után olyan súlyosan elszabadultak az indulatok a kisvárosban, hogy nagy létszámú rendőri egységeket kellett bevetni.

A kisvárosban nagyon sok rendőr vigyázott a rendre tegnap is. Kívülük több tucat embert lehetett látni, aki a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselte. Egyikük, a Pest megyéből érkezett Szórádi Tibor azt mondta: a rendőrök nem igazoltatták az öltözéke miatt. A Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese azt mondta, azért nem igazoltatták a gárda egyenruháját viselőket, mert rend és nyugalom volt a településen, kedden senkit sem állítottak elő.

Gárdistákkal és helyi szimpatizánsokkal volt tele a Jobbik-gyűlés kedden, a helyi iskola tornatermében, amelyre váratlanul beült Kállai Csaba és öt-hat fős kísérete is. Különösen feltűnő volt, hogy a fórumnak helyet adó tornateremben kiakasztották a bíróság által betiltott Magyar Gárda jelképét, az oroszlános címperpajzsot. Odaléptem Kállai Csaba fővajdához azzal a kérdéssel, hogy nem zavarja-e a szervezet jelképe, mire azt válaszolta: nem zavarja, mert ő itt csak vendég, semmi köze hozzá, hogy milyen dekoráció van a falon.

De a jelkép nemcsak nekem tűnt föl, hanem Sajóbábony szocialista polgármesterének, Nagy Imrének is, aki megkérdezte Török Barna jegyzőtől:

- Te, ki tette ezt oda?

- Nem tudom - válaszolta a jegyző, majd hozzátette: - Biztos a szervezők.

Arra a kérdésemre, hogy egy önkormányzati intézményben nem aggályos-e egy ilyen jelkép kifüggesztése, a jegyző azt válaszolta: ha valaki bejelentést tesz, akkor ki fogja vizsgálni, hogy mi történt. Hivatalból azonban nem indít vizsgálatot.

A fővajda és társai nyugodt arccal hallgatták végig Bencs Gábort, a szombati fórumot szervező sajóbábonyi Jobbik-elnököt, aki szerint az események elfajulásáért a "fenyegetőző, agresszív cigányok" és a "valótlan híreket terjesztő média" volt a felelős. Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda főkapitánya - aki a történtek miatt szintén a médiát okolta - kijelentette: a gárdisták addig grasszálnak a településeken, amíg rend nem lesz.

Vona Gábor azt közölte: Sajóbábonyban tudatos provokáció történt, s szerinte nem elképzelhetetlen, hogy ebben a titkosszolgálat is benne lehet, mert a magyarság és a cigányság egymásnak ugrasztása a két nagy párt érdeke, ezért született - mondta - az Orbán-Bajnai-paktum a Jobbik és a Magyar Gárda ellehetlenítésére.

Ezután szót kapott a fehér kalapot és kígyóbőr öltönyt viselő országos fővajda, aki a romák és nem romák összefogásáról, békés egymás mellett éléséről beszélt. Szavait egyszer taps is félbeszakította, amikor megköszönte a magyarságnak a romák befogadását.

Egy mellettem álló, kigyúrt, kopasz fiatalembert kérdeztem arról, mit szól a fővajda beszédéhez. Az ózdi fiatalember megvonta a vállát:

- Zagyvaság, mert nincsen normális cigány.

Mintha csak erre válaszolt volna, Lakatos Attila megyei cigány vajda a mikrofonba azt kiáltotta:

- Most nem cigányokról és magyarokról, hanem emberekről van szó, akiknek kezet kell fogniuk egymással!

Erre fölpattant Vona Gábor, aki minderre úgy reagált: nem fog kezet a jelen lévő cigány vezetőkkel, mert akkor az a látszat keletkezne, hogy minden rendben van. Majd hozzátette: akkor lesz kézfogás, "ha a cigányság már bizonyított". Arról is beszélt, hogy a cigányságot "erővel is integrálni kell, és aki erre "nem hajlandó, börtönbe kerül, vagy el lehet menni".

A fővajda ezután már hiába érvelt azzal, hogy minden embert szeretni kellene - mint mondta, ő maga még a gárdistákat is szereti -, többen ugyanis azt kiabálták neki: a magyarok megtették az első lépéseket, most a cigányokon a sor.

Romagyilkosságok: Laborcz, Szilvásy és Ficsor felelőssége

Elfogadta a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró munkacsoport jelentését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - jelentette be a bizottság több mint kétórás zárt ülése után Gulyás József, a munkacsoport SZDSZ-es vezetője kedden. A jelentés egy nyilvános és egy titkos részből áll.

Gulyás elmondta: szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjét, Laborcz Sándort, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt. Az NBH-t később felügyelő Ficsor Ádám csak kis mértékben tehető felelőssé. A tényfeltáró munkacsoport fideszes tagja, Demeter Ervin közölte: kriminalisztikai szempontból az eddigi legsúlyosabb bűncselekménynek számít a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság, amit a fajgyűlölet motivált, és amelynek előkészülete az NBH "látókörébe került". Demeter Ervin úgy fogalmazott: a vizsgálat legfőbb tanulsága, hogy az NBH működési rendjét mielőbb helyre kell állítani. Tóth Károly, a munkacsoport MSZP-s tagja, a bizottság alelnöke azt mondta: "gyökeres különbség van" a jelentés minősített és nyilvános része közt. Míg az előbbi csupán a bűnügy felgöngyölítése során elkövetett szakmai hibákat taglalja, addig az utóbbi már politikai állásfoglalást is tartalmaz. Közölte: vizsgálódásuk során soha fel nem merült a politikai felelősség kérdése, ezt az SZDSZ-es-fideszes többség "erőltette bele" a végleges jelentésbe, ezért az MSZP nem ért egyet a jelentésnek ezekkel a kitételeivel. Tóth szerint a munkacsoport vizsgálata során nem keletkezett olyan információ, amely igazolná, hogy a sorozatgyilkosság megelőzhető lett volna. (Ny. M.)