A magyarországi antiszemitizmus darázsfészkébe nyúlt Kertész Imre a Die Weltnek adott, óriási viharokat keltő interjújával. A Nobel-díjas írónak ugyanis nemcsak abban van igaza, amit a múlttal való szembenézés hiányáról mond, hanem helyesen látja, hogy a helyzet az elmúlt tíz évben rosszabbodott - többek között ezt írja Paul Lendvai terjedelmes cikkében, amelyet kedden közölt ugyancsak a Die Welt.

A Bécsben élő magyar származású publicista Magyarországon a zsidóknak újból félniük kell című írásában emlékeztet rá: Kertész szarkasztikus megjegyzéseivel a jobboldalon viharos felháborodást, sok liberálisnál pedig fejcsóválást váltott ki, miként annak idején Karl Kraus és Thomas Bernhard is radikális szóhasználatukkal sokkoltak.

Lendvai szerint a Kertész körül dúló viták valójában nem a mostani Magyarországról tett elítélő nyilatkozatáról szólnak. A könyveit magyarul író szerzőt, a 2002-es Nobel-díja előtt alig vették tudomásul hazájában. S mivel műveiben elsősorban az üldöztetéssel, a fizikai megsemmisítésre tett kísérlettel, s a totalitárius ideológiákkal foglalkozik, Nobel-díja nemcsak egy kis nép nagy irodalmának elismerése, hanem pofon az antiszemitáknak is - hangoztatja Lendvai. A publicista példákon keresztül mutatja be a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus, cigánygyűlölet és más kirekesztő nézetek terjedését. Idéz Vásárhelyi Mária szociológus súlyos előítéletekről tanúskodó felméréséből, miszerint a felnőttek negyven százaléka úgy gondolja, hogy a Magyarországon élő zsidóknak fontosabb Izrael, mint saját hazájuk érdekei. A számok egyfajta hátteret adnak a magyarországi politikai közeg radikalizálódásához, így a szélsőjobboldali Jobbik előretöréséhez, a náci korszakra emlékeztető egyenruhában masírozó félkatonai Magyar Gárda felvonulásaihoz. Eközben a gazdasági helyzetért elsősorban felelős, kormányzó MSZP zuhanórepülésben van, az SZDSZ politikai erőként pedig gyakorlatilag megszűnt létezni.

Egyedüli ép politikai erő az Orbán Viktor vezette Fidesz, amely az akár kétharmados választási győzelem "közelében" nagyon óvatos: nyíltan nem határolódik el sem a gárdától, sem a szélsőjobboldaliak nézeteitől, mert nem akarja a jobbszélen lévő választókat átengedni a Jobbiknak - írja Lendvai. Felidézi a magyarországi zsidótörvényeket, azt, hogy Eichmann és pribékjei felügyelete alatt a magyar hatóságok két hónap alatt 437 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, s több mint 560 ezer zsidót öltek meg. - A zsidók Kelet-Európában sehol másutt nem azonosultak úgy egy nemzettel, mint Magyarországon. A zsidóság tragédiája ezért a magyarság tragédiája is - idézte Ránki György történészt. Majd arról ír, hogy miközben akadálytalanul jelenhetnek meg a zsidógyűlöletet propagáló könyvek, s a betiltott szélsőjobboldali tüntetések ellen fellépő rendőröket "mocskos zsidózzák", addig az érettségihez kötelező "történelmi atlaszban" egy szó sincs a zsidótörvényekről, a holokausztról. Végül részletezi, hogy a Magyar Demokrata egyik cikkének szerzője hogyan buzdított a balliberális hazaárulók műveit szent háborúban megsemmisíteni hivatott kultúrrendőrségi kommandók felállítására.

Lendvai szerint a felsorolt jelenségek lehet, hogy csak a jéghegy csúcsát jelentik, mindenesetre a magyarországi zsidók ismét félnek, s ki veheti ezt tőlük zokon, amikor Konrád György is úgy látja, hogy "a szabadság az újfasizmus szabadságaként jelenik meg".