Hamarosan körülbelül kétszáz-háromszáz újabb oltópont nyílhat a meglévő ötezer háziorvosi rendelő mellett országszerte, ha a Kormányzati Koordinációs Bizottság mai ülésén jóváhagyják az egészségügyi miniszter által összeállított javaslatcsomagot. Az új rendszer megvalósításához - alapvetően a kampányban részt vevő orvosok és járványügyi szakemberek munkadíjára - több százmillió forintot kér az egészségügyi tárca.

Az oltópont abban különbözne a háziorvosi rendelőktől, hogy ugyanabban a helyiségben, vagyis egyetlen orvos-beteg találkozással lehetne feliratni, kiváltani és beadatni a vakcinát. Vagyis nem kéne előbb a receptért, aztán a vakcináért, majd az oltás beadásáért sorbaállni.

Lapunk úgy tudja: a miniszternél zajló tegnapi értekezleten több helyszín is szóba került lehetséges oltópontként, például a kórházak, a szakrendelők, továbbá az ÁNTSZ oltóközpontjai, laborjai. Az állampolgárok pedig maguk dönthetnének, hogy a megszokott háziorvosi rendelőben, vagy az új oltópontokon kérik-e a vakcinát.

- A hely kizárólag egészségügyi intézmény lehet, az olyan utcai sátor, amelyekben például az Amerikai Egyesült Államokban élőket oltják, nálunk szóba sem jöhet - szögezte le lapunknak Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A politikus elképzelhetőnek tartja, hogy az oltás beadásáért - akárcsak a receptkiváltásáért - fizetni kellene, de a bevétel azt az intézményt illetné, amely az oltópont működtetését megszervezné. (A jogszabályok szerint az orvos legfeljebb a térítési díjnak megfelelő összeget számíthat fel munkadíjként a nem kötelező védőoltásokért.) Az oltópontokon dolgozó orvos feladata lenne a vakcinát kérő személy állapotának felmérése, vagyis ő döntene arról, hogy az adott pillanatban beadható-e az oltás, s nincs-e ennek valamilyen egészségi kockázata. A taj-kártya bemutatására az oltópontokon is szükség lesz. Aki túlesett a szúráson, oltási bizonyítvány kap.

Azt még nem tudni, hogy munkaidőn túl is fogadják-e majd az oltásra jelentkezőket. Falus Ferenc országos tiszti főorvos azt mondta: ha rajta múlna, reggel hat órától éjfélig határozná meg az oltópontok nyitvatartását. A tiszti főorvos kijelentette: a hozzáférést megkönnyítő eszközök közül kiesett a vakcina vény nélküli forgalmazásának lehetősége, megengedhetetlennek tartanák ugyanis a szer követhetetlen forgalmazását.

Tegnap a parlamentben ismét szóba került az oltás ügye. Kupper András (Fidesz) azt állította: az állam egymilliárd forintot akar kiszedni azok zsebéből, akik beoltatják magukat az új vírus ellen. A politikus szerint az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet 40 százalékos árréssel, 460 forintért adja tovább a patikáknak a vakcinát.

A képviselő nem értette, mire kell ez a haszon egy olyan szervezetnek, amely állami feladatokat lát el. Kökény Mihály erre lapunknak azt mondta: a többletdíj az oltóanyag tárolásával és szétosztásával kapcsolatos feladatok költségeit fedezi. Ezek a költségek ugyanis jelentős többletterhet okoznak, hiszen a korábbi másfél millió vakcina helyett, most hatmillió tárolását, hűtését, kiszállítását kell megoldani.

A hagyományosra is maradt vakcina

Van még a szezonális influenza elleni oltóanyagból - mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos hétfőn. "A háziorvosoknál még van bőven a készítményből" - közölte, és patikai forgalomba 350-400 ezer adag kerül. Október 26-i adatok szerint a szezonális vakcinából több mint 324 ezret használtak fel. A főorvos azt mondta, minden gyártó - így a magyar cég is - átállt a H1N1 vírus elleni vakcina készítésére, miután legyártotta a szezonális készítményt, amelyből 1,3 millió térítésmentesen azoknak áll rendelkezésére, akik a veszélyeztetett betegségcsoportba tartoznak.

"Ez az adag bőségesen elegendő a veszélyeztetettek oltására" - mondta. A probléma az, hogy ez a csoport sem kapta meg teljes körűen a szezonális védőoltást. Idén a cég 1,6 millió adag oltóanyagot gyártott a szezonális védőoltásból, s külföldi gyártók oltóanyaga is elérhető.