Milliárdok tűzoltók túlóradíjára

2009-11-17 tűzoltók

Fejenként körülbelül egymillió forintnyi túlóradíjat ítélt meg négy budapesti tűzoltónak a Fővárosi Munkaügyi Bíróság tegnap. Az ítélet nem jogerős. Magyarország uniós csatlakozása óta ugyanis a törvényes munkaidő - a Legfelsőbb Bíróság (LB) korábbi jogértelmezése szerint - legfeljebb heti 48 óra lehet, miközben a tűzoltók egészen tavalyig 52 órát teljesítettek. Az Önkormányzati Minisztérium képviselője a jogalapot nem, de a követelt összeg megállapításának módját vitatta, ezért fellebbezett.

Az ügy - ha jogerős döntés születik - akár precedensként is szolgálhat, mert egy törvénymódosítási javaslat szerint jövőre a tűzoltóknak alanyi jogon kifizetnék ugyan a túlóradíjat, csak az a kérdés, hogy mennyit. A tárca álláspontja szerint a szabadságon és a táppénzen töltött időre nem jár a juttatás, az érintettek viszont ezzel az idővel is számolnak, ami öt évre visszamenőleg szép summa lehet. Egyébként több mint hétezer tűzoltónak jár majd a túlórapénz, ami megközelítheti a tízmilliárd forintot.

Az országban több hasonló per is folyt, és a tűzoltók eredetileg az általánosnak tekinthető heti negyven órát meghaladó munkaidőre követelték a plusz- juttatást. Az LB azonban egy uniós irányelvből kiindulva leszögezte, hogy csak a hét nap alatt 48 órát meghaladó munkavégzés tekinthető túlszolgálatnak. Ezt azonban a tűzoltó érdekképviseletek vitatják, mert szerintük tévedés a maximálisan engedélyezhető munkaidőből kiindulni.

Az érintettek ugyanakkor hangoztatják, hogy ez az értelmezés a többi munkavállalóhoz képest hátrányos megkülönböztetést is jelent. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, kezdeményezve: semmisítsék meg a hivatásos állományúak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely a készenléti szolgálatoknál lehetővé teszi, hogy heti negyven helyett 48 órát dolgozzanak. Ha az indítványnak esetleg helyt adnának, az legalább negyvenmilliárdos költségvetési kiadást jelentene, ráadásul - a munkaidő csökkenése miatt - jelentősen növelni kellene a hivatásos tűzoltók számát.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.