Az ijedelemre építő kampány népegészségügyi kérdésekben, így a H1N1-oltás esetében is hatástalan. Még mindig sokkal többen utasítják el a védekezésnek ezt a lehetőségét, mint ahányan elfogadják. Az ennek okait vizsgáló kutatás szerint ugyanis az embereket inkább elriasztja, mintsem meggyőzi az oltás fontosságáról az, ha a lehetséges veszélyekkel riogatják őket. Akárcsak a cigarettásdoboz félelmetes üzenetei, képei, úgy a H1N1-ről érkező rémhírek is hatástalanok. A GfK LHS HealthCare októberben végzett kutatásai azt mutatták, hogy az emberek túlzónak és hatásvadásznak, mintsem valós veszélyre való figyelmeztetésnek érzik az új influenza miatti kampányt.

- Egyértelműen látszik, hogy az egészségükkel törődő, nyitott, aktív és jobb módú rétegek fogadják el az oltás melletti érveket, míg a szegényebb, passzívabb csoportok utasítják el a gondoskodást. A tehetősebbek között több mint kétszer annyian fogadják el a H1N1 elleni vakcinát, mint a "szegény nyugdíjasok" között - mondta dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK Hungária és a TÁRKI közös felmérése szerint a fiatal diplomások fogadják el leginkább a vakcinát, bár közülük is mindösszesen 23 százalék adatta már be, vagy tervezi, hogy a közeljövőben beadatja magának. A "szegény nyugdíjasok" közül tízből kilencen úgy gondolják, hogy nincs szükségük az oltásra. Az egyik legveszélyeztetettebb csoport, a társadalom 17 százalékát kitevő "hedonista fiatalok", akik a megkeresett pénzüket elsősorban magukra költik: nyolcvanöt százalékuk úgy gondolja, hogy szükségtelen számára a vakcina.

A kutatók az oltási hajlandóság hiányának okait is vizsgálták: valamennyi csoportban többen vannak, akik ellentmondásos információkat hallottak a vakcináról, a mellékhatásairól, ezért tartanak tőle. Másik részük a hatékonyságát firtatja, többen mesterségesen gerjesztett hisztériának gondolják a H1N1-járványt.