Szili színre lép
Az MSZP még nem döntött miniszterelnök-jelöltje személyéről, minden ezzel kapcsolatos hír mindöszsze találgatás - jelentette ki Lendvai Ildikó pártelnök azután, hogy Hírszerző, majd az Index hírportál hasonló értesülése után lapunk pénteken biztos forrásokra hivatkozva megírta: várhatóan Mesterházy Attila frakcióvezető lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje és listavezetője a választásokon. Lendvai közölte: a döntés még hátravan, a posztra alkalmas politikusból viszont több is akad. Úgy tudni, hogy az országos elnökség két hét múlva hozza meg hivatalos döntését a jelöltről, akiről november 28-án mondhat véleményt az országos választmány.
Annak ellenére, hogy az elnökség lapunk által megkérdezett tagjai közül többen támogatnák, hogy legalább két személyt ajánljanak a kongresszusnak, szinte bizonyos, hogy csak egyetlen jelölt lesz - a jelen állás szerint Mesterházy. Akadnak olyan - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések is, amelyek szerint más lenne a listavezető, más a kormányfőjelölt, és Lendvai Ildikó megtartaná a pártelnökséget is.
2004-ben az elnökség egyhangú döntéssel Kiss Péter akkori kancelláriaminisztert jelölte, később azonban a választmány Kiss mellett Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminisztert is ajánlotta a kongreszszusnak Medgyessy Péter utódjául. Gyurcsányt végül a küldöttek 453 szavazattal választották kormányfőjelöltnek. Érdekesség: az akkori pártelnök, Kovács László lehet most az, aki még kormányfőjelölti jelölésre számíthat.
Kétségtelen, hogy Mesterházy mellett Kovácsot is többen támogatják a kormányfőjelöltként, ezért jó néhányan szorgalmazzák a kettős jelölést. Az elnökség többsége, illetve a testület meghatározó személyiségei viszont lapunknak megerősítették: nem lenne szerencsés két személyt állítani, nincs ugyanis olyan szavazati arány, amely feszültségmentes legitimációt adhat a befutónak, "most pedig egységre és egy emberre van szükség". Kovács ettől függetlenül komoly feladatra számíthat, az elmúlt napokban több hírportál is az MSZP államfőjelöltjeként említette a nevét. Ez utóbbi lehetőséget forrásaink nem erősítették meg, de hozzátették: kétségtelenül felmerült, mint eshetőség. Kovács amolyan utazó nagykövethez hasonló feladatra számíthat a kormányfőtől.
Hivatalosan a napokban bont zászlót Szili Katalin volt házelnök baloldali mozgalma - értesült lapunk. "Határozott szándékom egy olyan mozgalom elindítása, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy többen - civilek, társadalomtudósok, közéleti személyiségek - mit gondolunk a mai társadalomról, a világról. Olyan közösségeket akarok létrehozni, ahol a modern baloldali gondolat szervező- és mozgósítóerővé válhat", fogalmazott Szili a 168 Óra egyik korábbi számában. Szili Katalin azóta számos vidéki fórumon járt, a "Szövetség a Jövőért!" mozgalomhoz pedig még a szervezőket is meglepő módon már több százan jelezték csatlakozási szándékukat.
A szocialisták új színe
Az MSZP új színe - így hirdeti magát az a fiatalokból álló csoport, amely új reformkörök néven tett közzé programvázlatot. A fiatal baloldaliakat tömörítő szervezet programjának alaptézise, hogy a megváltozott politikai és gazdasági környezetben új megoldásokra és új stratégiára van szükség. Programjuk alapja az igazság és a szolidaritás.
Ez utóbbi akként, hogy mindenkinek egyenlő joga van hozzáférni a jogokhoz és a javakhoz, s csak akkor szabad beavatkozni, ha ez a legkevésbé előnyös helyzetben lévők számára esélynövelő, -teremtő hatású. Továbbá: ügyelni kell arra, hogy ne maradjon étel nélkül sem gyermek, sem nyugdíjas, hogy ne legyen ellátatlan beteg, fogyatékkal élőknek megközelíthetetlen intézmények, a falvakhoz jó utak vezessenek,
a magyar gazda el tudja adni jó minőségű termését. Téziseik első pontja a politikai együttműködés szükségessége, a második az állam szerepének újraértelmezése. Álláspontjuk szerint az állam szerepét hatékonyabbá kell tenni, ezt pedig csakis a közigazgatás reformjával lehetséges megvalósítani. Úgy vélik, növelni kell az állam gazdaságfejlesztő szerepét, és új típusú szociális ellátórendszert kialakítani. Olyat, amelynek alapja az, hogy a munkaképes, de munkát nem találók más elbánásban részesüljenek, mint a munkaképesek, akik nem keresnek maguknak munkát. Az állam feladata szerintük annak segítése, hogy egy családban legalább egy kereső legyen.