Várhatóan november 24-én vagy december 1-jén nevezi meg hivatalos jelöltjét az MSZP országos elnöksége a miniszterelnök-jelölti posztra. A jelöltről a választmány is állást foglal a december 12-i kongresszus előtt. A hivatalos jelölést ez a testület fogadja majd el.

A megfelelő jelölt megtalálása a Bajnai-kormány megalakulása óta tart: az MSZP vezetői eleinte Bajnai Gordon kormányfő mellett érveltek, de ő több alkalommal jelezte: tartja magát a vállalásához, azaz hogy csak egy évre szerződött. Úgy tudjuk, Bajnai megnyeréséről azt követően tettek le végképp a pártban, hogy a kormányfő közölte: ha tovább győzködik, a kampányban sem fog szerepet vállalni. Hivatalosan ugyan egyetlen ülésen sem szerepelt még a kormányfőjelölt megtalálásának kérdése, a "casting" azonban régóta tart. Felmerült ugyan Gráf József agrárminiszter neve, a tárcavezető azonban már Gyurcsány Ferenc lemondását követően sem vállalta a funkciót, így most a jelöltséget sem - a ciklus végeztével nyugalomra vágyik. Szili Katalin mint az MSZP egyik legnépszerűbb politikusa sokszor "kibeszél a mainstreamből", ráadásul a rokonszenv - pontosabban az "el nem utasítottság" - jelentős része inkább a jobboldalon mérhető, ami viszont nem jelent automatikus szavazatot középről - ezek az ellenérvek szóltak az ő jelölése ellen. Több fórumon is szóba került Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter neve, aki külső személyként ugyan, de kötődik az MSZP-hez. Esetében el sem jutottak a felkérésig, mert úgy érezték, hogy a potenciális hívek körében nem képes mozgósítani, a választások után pedig nem tudnának neki megfelelő feladatot adni. "Lehetne az alkotmányügyi bizottság egyik vezetője, de ez méltatlan lenne" - fogalmazott egyik forrásunk.

Végül két név maradt: Mesterházy Attila frakcióvezető és Kovács László volt pártelnök, leköszönő uniós biztos. Kovács mellett többen azzal érvelnek, hogy képes megszólítani és mozgósítani azt a korosztályt, amely baloldali, de az utóbbi időben elpártolt a párttól. Kovács nemzetközi kapcsolatai és tapasztalata megkerülhetetlen, miniszterelnök-jelöltként azonban nem jelezné az MSZP megújulási szándékát, a fiatalítást, a jövőképet - amit a választási programban hangsúlyozni kívánnak. Kovács László így is fontos, kiemelt szerepet kap: információink szerint az országos lista második vagy harmadik helyét.

Jelen állás szerint tehát az MSZP kormányfőjelöltje Mesterházy Attila frakcióvezető lesz. Úgy tudjuk, eldőlt az is, hogy Mesterházy egyúttal az országos lista első helyét is megkapja; frakcióvezetőként pedig a választások után is számítanak rá. A szocialisták parlamenti frakciólapjának, a Balközépnek már a júniusi számában - címlapján Mesterházyval - kiemelték, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint a közvélemény Szili és Lendvai mellett Mesterházyt várja befutónak. A Balközép megírta azt is: "figyelemre méltó", hogy az MSZP-szavazók körében 27 százalékkal Mesterházy a legnépszerűbb.

Az MSZP nem kizárólag Mesterházyra épít majd a kampányban. Az országos lista első tíz helyén szereplő politikusokra számítanak: ebben Mesterházy, Lendvai, Kovács László és az elnökség tagjai mellett benne lesz Botka László szegedi polgármester és Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is.

A választási programot a kormányfőjelölt karakterére szabják. Lendvai Ildikó szerdán, egy a Pallas Páholyban tartott vitafórumon elmondta: kétféle programot készítenek. Egy meditáló vitairatot (ez már nyilvános), illetve egy "kártyanaptárra" emlékeztető, konkrét vállalásokat tartalmazó programsort. "Csak a válság utánra ígérünk, akkor sem csodákat" - fogalmazott a pártelnök.

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke a Népszabadság megkeresésére pénteken egyelőre nem erősítette meg, hogy Mesterházy Attila lehet az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A politikus kérdésünkre úgy fogalmazott: a jelöltről a decemberi pártkongresszus előtt az országos elnökség és a választmány dönt, az eredmény november végén már nyilvános lesz. Lendvai Ildikó addig minden ezzel kapcsolatos hírt találgatásnak tart, hangsúlyozva: nincs döntés az ügyben, a posztra több alkalmas jelölt is van.