A kényszerszingliken is segítene a Népesedési Kerekasztal

Szülessenek is meg a tervezett gyerekek - e céllal jött létre a Népesedési Kerekasztal kormány és ellenzék, szakmai és civil szervezetek, munkaadók és munkavállalók részvételével. Ideológiai viták helyett konkrét javaslatokat akarnak tenni egyebek közt a gyerekes nők munkahelyi diszkriminációja ellen, a távmunka és a részmunkaidő elterjedéséért, az intézményes gyerekellátásért.

Azoknak szeretnénk segíteni, akik két-három éven belül gyereket akarnak, abban, hogy ez a szándékuk meg is valósuljon - mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója tegnap, a Népesedési Kerekasztal alapító ülése előtt. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében létrejött kerekasztal célja, hogy megszülethessenek a tervezett gyerekek Magyarországon. Most ugyanis - legalábbis az Életünk fordulópontja című követéses vizsgálat adatai szerint - azoknak, akik azt mondják, hogy három éven belül gyereket akarnak, mindössze harmada válik valóban szülővé ez alatt az idő alatt. Ezzel szemben Hollandiában például a tervezett gyerekek több mint 60 százaléka meg is születik.

- Magyarország egyik legnagyobb problémája a demográfiai helyzet - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a kerekasztal alakuló ülésén. Az akadémikus hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy bizonyos trendek, mint például az első gyerek vállalásának későbbre tolódása szinte egész Európára jellemzők, ahogy azzal is, hogy ezek a kérdések az emberek legintimebb ügyei közé tartoznak, amelybe az államnak nem szabad beleszólnia. Mégis úgy látják, fel kell kutatni a gyerekvállalási kedv csökkenésének okait, és változtatni azon, amin lehet.

- Csak anyagi okokkal nem lehet magyarázni ezt a tendenciát, hiszen összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között élünk, mint 20 vagy 50 éve - tette hozzá az akadémia elnöke.

- Vannak a gyermekvállalási hajlandóság csökkenésének olyan okai, amelyekre számítottunk. Ilyen például a korábban tapasztaltaknál későbbi családalapítás, az érettségizett, diplomás nők számának növekedése. De vannak olyan okok is, amelyek váratlanul értek minket: a párkapcsolatok átalakulása, az értékrend megváltozása és a családtámogatási rendszer instabilitása - magyarázta Spéder Zsolt. A szakember kiemelte azt is: különösen aggasztó, hogy a csökkenő gyerekvállalás, ami a rendszerváltozás után szinte minden volt szocialista országra jellemző volt, jó néhány helyen, mint például Csehország-
ban 2005 körül, már javulni kezdett.

Nálunk viszont nem változott semmi - hangsúlyozta a Népességtudományi Intézet igazgatója. Utalt arra, hogy 1998 óta lényegében stagnál a születések száma évi 95 és 100 ezer között. 1990-ben még 125 ezer, 1980-ban pedig 148 ezer gyerek született. Az 1965-ben született nők mindössze 15 százaléka volt gyermektelen 32 éves korában. Az 1975-ben született nőknek viszont már 30 százaléka.

Kopp Mária, a SOTE Magatartás-tudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a kerekasztal kezdeményezője egyebek mellett elmondta, hogy ideológiai viták helyett konkrét javaslatokat szeretnének tenni. A Népesedési Kerekasztal tagjai közt ott vannak a kormány és állami intézmények képviselői, szocialista, fideszes és kereszténydemokrata országgyűlési képviselők, szakmai és civil szervezetek, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, valamint az egyházak.

Ami pedig a javaslatokat illeti: foglalkoznak egyebek között a gyerekes nők munkahelyi diszkriminációjával, a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésével, a családtámogatási rendszerrel, a gyereket vállaló fiatalok lakáshoz jutásának támogatásával, a bölcsődék, óvodák, családi napközik számának lehetséges növelésével, a nagyszülők, otthoni gyermekgondozók szerepének elismerésével, a férfiak családi feladatokban való jelentősebb részvételével, valamint a párkapcsolati formákkal is.

- Kutatásainkban a megkérdezett fiatalok mindössze három százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem akar gyereket. Közülük viszont annál többen panaszkodtak arról, hogy "kényszerszinglik" - mondta Kopp Mária. Ezért szerinte foglalkozniuk kell a társkeresés és a tartós kapcsolatok problémájával is. Szeretnék továbbá azt is, ha a médiában több férfit mutatnának be apaszerepben, s több olyan nőt, aki a gyerekvállalás mellett is képes karriert építeni, továbbá szivesen ismernének meg a médián keresztül is több egyenrangú párkapcsolatot.

Ami pedig a közbeszédet illeti: a népesedéspolitikai szakértők is úgy vélik, jó lenne, ha ezentúl a "terhes" helyett a "várandós" szót használnánk, a "csonka család" helyett pedig lehetőleg az "egyszülős családot", a "karrierista" pedig nem szitokszó lenne, ha nőről mondják.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.