Másodszor is elfogadta az új Ptk.-t a parlament
Másodszor is elfogadta az Országgyűlés az MSZP és az SZDSZ támogatásával a Sólyom László államfő által megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet. Az új polgári törvénykönyvet egy évtizeden át készítették elő, a parlamenti vita másfél évig tartott a dokumentumról. A tervezetről nem alakult ki szakmai konszenzus, a kormány szerint az egy ilyen, átfogó kódexnél nem is lehetséges. Az új Ptk. májusban lép hatályba. A Fidesz és a KDNP előzetesen közölte: kormányváltás után változtatnak a törvényen. A frakciószövetség továbbra sem ért egyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létével, s megtiltanák a testvérnek a testvér vér szerinti leszármazója közötti házasságkötést is. A Fidesz és a KDNP visszaemelné a Ptk.-ba a házastársi hűség követelményét.
A szocialisták - jobbára az államfő álláspontjával összhangban - a következőket változtatták meg.
- A rokonházassághoz a jegyzőnek lesz jóváhagyási joga, de csak előzetes szakértői vélemény alapján, s azzal a kritériummal, hogy a születendő gyermek egészségét nem veszélyezteti a házasságkötés. Ha ilyen pároknak már van gyermekük, és utána szeretnének összeházasodni, akkor a jegyzőnek meg kell adnia a hozzájárulást, de a szakértői vélemény tartalmáról tájékoztatni kell a feleket.
- A gyámhatóság - amíg a szülő életben van - engedélyezheti, hogy az élettársi kapcsolatban élő személy vér szerinti kiskorú gyermekét a vele tartósan együtt nevelő élettárs örökbe fogadhassa, ha ez a gyermek érdekében történik.
- Módosultak a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályok. Így a haszonélvező számára garanciákat építettek be azzal, hogy a korábbi életviteléhez igazodó lakhatási jogát figyelembe vegyék.
- Pontosították a megszűnő alapítványok vagyonáról szóló rendelkezéseket. Az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról. Ha ezzel a jogával nem élt, akkor ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg. Rögzítették, hogy ha egy alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, azt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni - nehogy működésképtelenség következzen be az induláskor, vagyonhiány miatt.
- Beemelték a Ptk.-ba az emberi méltósághoz való jogot, de a becsület kategóriájáét nem, az ugyanis már szerepelt követelményként.