Kecskefejű ember és gepida sírok

A honfoglalás és az Árpád-kor időszakából származó leletek voltak a legizgalmasabbak - ebből a korból ugyanis kevés tárgyi emlék maradt az utókorra -, de újkőkori, rézkori, bronzkori, szarmata teleprészleteket, temetkezési helyeket, gepida sírokat és egy avar temetőt is feltártak a szakemberek a nemrégiben elkezdett két újabb tiszai árvízi vésztározó-létesítés területén. A Közép-Tisza jobb partján, a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó területén már befejeződtek a régészeti munkálatok: az itteni lelőhelyek mindegyike egy-egy település volt, kisebb-nagyobb falvak és tanyák. A feltárt anyag feldolgozása, a tárgyak restaurálása után a szolnoki Damjanich János Múzeum kamarakiállításon mutatja majd be a leleteket a nagyközönségnek.

A nagykunsági vésztározó környékén az idén tavasszal kezdték meg a leletmentést. A szakemberek azért számítanak tárgyi emlékekben különösen gazdag lelőhelyekre, mert a Tisza egykori medrének környéke majdnem minden korszakban lakott volt. Az itteni feltárások a jövő év közepéig tartanak, s csaknem húsz területrészen végeznek kisebb-nagyobb kutatómunkát a szakemberek.

Ecsedy István régész, kulturális örökségvédelmi szakértő tudósítónknak elmondta: eddig a nagykunsági területen a honfoglalás kori sírok és bronzkori telepmaradványok feltárásával foglalkoztak, s további öt helyen ezekben a hetekben kezdik meg a munkát az ELTE Régészeti Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság szakemberei. Csak a próbaásatások után, ősz végére lehet pontosan látni a feltárandó területek nagyságát. A munka méreteit már most jelzi, hogy augusztus végéig tíz hektárról távolították el a talaj felső humuszrétegét a kutatók.

A régészeti feltárások nem hátráltatják az árapasztó tározók kivitelezési munkáinak megkezdését - hangsúlyozta az ásatások és egyéb építési munkák összehangolásával is megbízott szakember. Az örökségvédelmi törvény előírja, hogy minden nagyobb beruházás - például autópálya- vagy gátépítés - előtt fel kell tárni a földben rejlő értékes lelőhelyeket, s addig nem kezdődhet meg az építkezés, amíg a fontosabb tárgyi emlékeket nem szállítják el a helyszínről. A már elkészült vésztározók is értékes "kincseket" hagytak maguk mögött: a tiszaroffi beruházásnál, Tiszagyenda területén találtak meg például egy érmegyűjteményt, amely kuriózumnak számít, mert a tallérok és az aranydukát szinte teljesen épen maradt, s emiatt a rajzolata is jól látszik. A cigándi vésztározó területén, Pácin mellett pedig egy különleges kelta temetkezési helyre bukkantak a régészek: a rendszertelenül elhelyezkedő, öt zsugorított csontváz mindegyikét egy-egy kisméretű gödörben találták meg. Az egyik esetben a halott mellé egy fiatal vaddisznót is fektettek, egy másik sírban pedig az emberfej helyén egy levágott kecskekoponyát ástak ki.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) első ütemében tervezett tiszai árapasztó tározók közül eddig kettőt adtak át. Az elkészült cigándi és a tiszaroffi beruházás, továbbá két építkezés mellett 2013-ig még további két tározó épülhet meg a tiszai árvizek levezetésére: a Szamos- Kraszna-közi- és a Beregi-tározó a Felső-Tisza vidékén növeli a biztonságot. A hat tározóval és a szintén 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszintcsökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a folyó mentén élő, csaknem másfél millió ember árvízi biztonsága.
A VTT beruházásaira az Új Magyarország fejlesztési tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre, jórészt uniós forrásokból.

Nyári régészeti feltárás a nagykunsági árapasztó tározónál
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.