A vidéken élő viszont, aki csak néhány hektár földön termel vagy kis mennyiségű árut gyárt, nem képes biztonságosan megélni hagyományos tudásából. A szabolcsi almáért tizenegy forintot ad a felvásárló, amit aztán a fogyasztók 120-150-ért vásárolhatnak meg. Nyugat-európai tapasztalatok szerint a hagyományos termékek is eladhatók kisebb tételekben is jövedelmezően - de másként, mint a tömegtermékek.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar LEADER Szövetség összetett fejlesztési csomagot dolgozott ki a hagyományos termékek piacra jutását segítendő. A bonyolult nevű "LEADER típusú konzorcium és agrárvidék dinamikus klaszter" a kistermelőknek, családi, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt lehetőséget a fogyasztók hatékonyabb elérésére. Mészáros István, a Magyar LEADER Szövetség alelnöke azt mondja erről: a klaszter szó hálózatot jelent, és minden hálózat a benne részt vevők összefogására épül. A "dinamikus" jelző pedig azt jelenti: a hagyományos termékeket tudásalapú gazdaságban, a legmodernebb infokommunikációs eszközöket alkalmazva hozzák létre és értékesítik.

A piacra jutást segítő hálózat legfontosabb szereplői a termelők, akik élelmiszert, használati cikkeket, ruhákat, népművészeti árukat állítanak elő. Bármilyen ügyesek is, szükség van a képzésükre: például meg kell tanulniuk pályázatot készíteni, s azt is, hogy termékeiket a megfelelő időre és minőségben készítsék el, és termelői közösségüket megkerülve akkor se adják el másnak, ha másutt pillanatnyilag többet adnának érte. A hálózathoz csatlakozni kívánóknak első lépésként nem kell mást tenniük, mint felkeresni a helyi LEADER akciócsoportokat, és az ő segítségükkel regisztrálni magukat.

A legnagyobb érdeklődés a hagyományos élelmiszer-termékek piacra juttatása iránt várható. Vissza kell állítani olyan, korábban bevált dolgokat, mint a helyi felvásárlótelepek. Az új rendszerben ezeket termékháznak hívják - oda tudják majd bevinni terméküket a termelők. A rendszer újdonsága az internetes információáramlás és a korszerű logisztika: a vevő azonnal tudomást szerezhet a kínálatról, az árról, és gyorsan eljuttatják hozzá a kiszemelt árut. Ha valami mégsem kelne el frissen, e rendszerben nem vész kárba: a termékházakhoz közeli kis feldolgozókba kerül, ahol például a szilvából aszalvány, lekvár vagy pálinka készülhet. A rendszer kidolgozói arányos területi lefedettséget szeretnének elérni: előny, ha nem kell túl sokat szállítani, és az is, hogy az áru megtermelése, kezelése, feldolgozása helyben hoz létre munkahelyeket.

Egy másik hiányzó "intézmény" az úgynevezett vágópont. Ma nagy gond, hogy a kisgazdaságokban nem működik a hagyományos modell, hogy termelek néhány hektáron takarmányt, megetetem az állatokkal, és ahogyan régen mondták, "bőrbe kötve" értékesítem. Ezt a problémát oldja meg a vágópont: az európai élelmiszer-biztonsági követelményeket betartva, de kis mennyiségben képes állatokat levágni, szintig feldolgozni, hogy az hagyományos termékként eladható legyen. Magyarországon ma még egyetlen vágópont működik - Pétervásárán -, de uniós pályázati támogatással 50 kilométeres sugarú körökben létrehoznának ilyeneket. A szerveződő hálózat iránt máris van érdeklődés. Szegedi Károly dánszentmiklósi vállalkozó kis vágóhidat és húsboltot üzemeltet. Pályázni fog vágópont létesítésére, mert ismeri a sertéstermelők panaszait: a nagy szériában dolgozó vágóhidakon túlforrázzák az állatokat, közben megfőzik a szalonnát - alkalmatlanná teszik arra, hogy hagyományos házi termék készüljön belőle.

A Maros LEADER Egyesület munkacsoportjának vezetője, Rozsnyai Erika a hagyományos makói hagymatermelés válságát véli megoldhatónak a hálózat segítségével. Ma az olcsó kínai import kiszorítja a makói hagymát a piacról - a nagykereskedelmi csatornákon már alig működik az értékesítés. Aki viszont a makóit keresi, nem tudja, hol juthatna hozzá.

A legnagyobb kihívás az értékesítés megszervezése. Mészáros István szerint három fő irányt határoztak meg: partnert keresni a kereskedelmi hálózatok között, árusítóhelyeket létrehozni a hagyományos piacokon, és értékesíteni az e-kereskedelemben. Együttműködési megállapodást kötöttek a Coop Zrt.-vel: 1650 településen, 3000 üzletben alakítanak ki "bolt a boltban" típusú elárusítóhelyet a hagyományos termékek számára. Szeretnék a vásárlói szemléletet is befolyásolni: meggyőzni a fogyasztókat, hogy vegyenek helyit, hazait, mert az jó, biztonságos, és mert ezzel segítik mások megélhetését. Másrészt a falusi turizmus reklámjával elhívják a városiakat a kistelepülésekre regenerálódni. Közben megismertetik velük a kiváló termékeket, s lehetővé teszik, hogy hazatérve is bármikor hozzájussanak ezekhez.

"A LEADER program térségi pályázatainak benyújtási határideje november 16-ra módosult! Bővebb információ a www.umvp.eu/leader oldalon található."