Délután öt óra van, hétvége előtt vagyunk. Az egyik fővárosi hipermarketben nagy a forgalom. Hajnal Zsolttal, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének elnökével nézünk körül az áruházban. A civil fogyasztóvédelmi szervezetek elsősorban tanácsadó tevékenységet végeznek, felhívják a figyelmet a különböző trükkökre, esetleg átverésekre.

Nincsenek hatósági jogosítványaik, hivatalosan nem járnak ellenőrizni, de képviselik a fogyasztókat akár peres ügyekben is. Ha valaki úgy érzi, hogy becsapták egy boltban, segítenek neki, hogy érvényesíthesse az érdekeit. Leggyakrabban ruhákkal, cipőkkel kapcsolatos panaszok érkeznek hozzájuk, de sok a híradás-technikai árukkal kapcsolatos ügy is.

Rögtön a bejáratnál akciós DVD-ket kínálnak. A különböző árú filmek külön rekeszekben vannak, a legolcsóbbakat 299 forintért adják. Hajnal Zsolt kivesz néhány filmet a kupacból: a rájuk ragasztott ár már 990 forint. - Ez az egyik leggyakoribb hiba. Ha egy terméken több ár van, akkor a szabály szerint a legolcsóbb áron kellene adni, csakhogy ez a DVD a pénztárnál 990 forintba kerül, hiszen ez van rajta és ez az ár van a gépben is - mondja.

Emiatt már többen tettek panaszt: a legtöbb áruházban azzal védekeznek, hogy a vevők pakolják át az egyik rekeszből a másikba a filmeket, s az eladók nem tudják ezt percenként visszarendezni. Hajnal Zsolt szerint a korrekt megoldás nem kerülne semmibe: mindössze annyit kellene kiírni, hogy DVD-k 299 forinttól.

A szezonális termékek is a bejárat közelében kapnak helyet, most, tekintettel a közelgő karácsonyra, az egyik oldalon legóhegyek tornyosulnak.

- A gyerekekre mindig lehet számítani, így lényegében már a bejáratnál elkezdhetik nyúzni a szülőket valamiért - magyarázza. Ez persze nem szabálytalan, csak egyike a számos termékpozicionálási trükknek.

A ruhás szekciónál újabb akcióra bukkanunk, de itt a DVD-knél ügyesebben oldották meg a dolgot: "akár 50 százalék kedvezmény" hirdeti a felirat. Hajnal Zsolt szerint az "akár" szóval még nem tudott mit kezdeni a fogyasztóvédelem. - Ha van egyetlen ruha is az állványon, amire igaz, hogy 50 százalékkal olcsóbban adják, akkor ez a felirat szabályos - mondja. Hozzáteszi: az persze nem elegáns, hogy a kitett, körülbelül húszféle áruból mindössze egyre vonatkozik ekkora kedvezmény. A trükk beválik: a vevők odalépnek az állványhoz, vonzza őket a félárú ruha, aztán megveszik a 10-20-30 százalékkal leértékelt termékeket is.

Az élelmiszerek felé vesszük az utunkat. Hajnal Zsolt szerint ez a terület "nehéz ügy". - Olcsó árukról van szó, az emberek nem veszik a fáradságot, hogy ilyenek miatt panaszt tegyenek, másrészt ezek a dolgok nehezen is bizonyíthatók. Az ember érez valamit, úgy gondolja, az a csirke nem attól olyan szép sárga, mert tanyasi, hanem mert bedörzsölték kurkumával, de bizonyítani nem tudja, nem is tesz semmit - mondja. Ennek ellenére állítja, hogy egyes üzletekben még mindig gyakori az átcímkézés, s ahogy közeledik a lejárati idő, egyszerűen átragasztják a dátumot.

A hűtőpultokban előre csomagolt nyers húsok. - Szinte minden áruházban probléma, hogy ezekben a pultokban nincs elég hideg - magyarázza. Kivesz egy pulykát, a csomagolása szerint még két napig jó, legalábbis akkor, ha mínusz kettő és plusz négy fok közt tárolják. - Lefogadnám, hogy ebben a pultban nincs hidegebb plusz tíz foknál - mondja.

Azt ajánlja a vevőknek, hogy ne csak a lejárati dátumot nézzék meg, hanem azt is, hány fokon kell tárolni az adott terméket, és hogy ahhoz képest hány fok lehet a pultban. Ha nem érzik elég hidegnek, és az áru néhány nap múlva lejár, inkább hagyják ott.

Továbblépünk a pékárukhoz: szabályos faállványokon (műanyagon nem is lehet pékárut tartani), megfelelő méretű zacskóval kínálják őket. Kenyeret ugyanis csak úgy lehet árulni, ha legalább akkora papírt vagy zacskót adnak hozzá, amivel teljesen el lehet takarni. A fogyasztóvédő egy hibát mégis talál: az emberek többsége nem a faállványokról, hanem a nemrég kitolt fémpolcról veszi el a kenyeret, ez ugyanis most érkezett, tehát biztos frissebb.

Ez nem is lenne baj, de ezen az állványon a földig érnek a polcok: márpedig pékárut legalább fél méterrel a föld felett kell tárolni. Az idős úr, aki szinte a földig hajol a kenyérért, persze nem tudja, hogy szabálytalanul tárolt árut vesz.

Az üdítős polcnál újabb trükkre hívja fel a figyelmet: ahhoz, hogy valamit gyümölcslének lehessen nevezni, egy sor szigorú feltételnek kell megfelelnie. Ha nincs meg a szükséges gyümölcstartalom, akkor például hívhatják nektárnak vagy gyümölcsitalnak, de gyümölcslének nem. Csakhogy azon a dobozos üdítőn, amit levettünk a polcról, a következő felirat szerepel: "vegyes gyümölcslé ital". Aztán apró betűkkel: gyümölcstartalom minimum 25 százalék. - Ügyes megoldás, hiszen nem állítják, hogy gyümölcslé lenne, mégis szerepel ez a szó a dobozon. Nem hiszem, hogy megbüntethetnék a gyártót emiatt, de mégsem tisztességes - mondja.

A borokhoz érve feltűnik, hogy a középső polcokon elhelyezett akciós merlot-ok szinte teljesen elfogytak. Hajnal Zsolt szerint ez nem csak az olcsóbb ár miatt van. - Az emberek nem szeretnek sem lehajolni, sem nyújtózkodni. Ha valami szemmagasságban vagy egy kicsit lejjebb van, sokkal nagyobb eséllyel veszik le a polcról - állítja.

Tudatosabb vásárlók lettek a magyarok az utóbbi években? A fogyasztóvédő szerint már elolvassák az áruk címkéjét. Nem csak az árra kíváncsiak, megnézik a lejárati időt, sőt az összetevőket is. De még mindig sok a tévhit: egy időben mindenki az ételadalékok, az "E számok" bűvöletében élt. - Úgy gondolták, hogy minél több ilyen, E számmal jelzett összetevő van egy termékben, az annál károsabb az egészségre. Csakhogy a C-vitaminnak is van E száma és a konyhasónak is - teszi hozzá.

Azt viszont jó jelnek tartja, hogy elindult a biotermékek iránti kereslet, megjelentek a biopiacok. Szerinte erre a folyamatra a válság sincs hatással, hiszen van egy réteg, amelyet nem érint, és van, amely meglehet, a mennyiségből enged ugyan, de a minőségből nem. Ebben a boltban is szinte mindenből kapható "bio" verzió. A fogyasztóvédő szerint könnyű meggyőződni arról, hogy valódi biotermékről van-e szó. - Csak meg kell keresni a csomagoláson a Biokontroll Hungária Kft. jelzését. Ha ott van, akkor biztos, hogy valóban biotermékről van szó - magyarázza.

A tojások között is akad bio, és szinte minden dobozon szerepel a "friss" felirat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nemrég hozták, csak egy kategória megjelölésére szolgál. - Az A osztályú tojásokra ráírhatják, hogy "A osztály" vagy azt, hogy "friss tojás" - magyarázza. A tojásokat regisztrációs jellel is el kell látni. Ennek a számsornak az első jegye a tyúk tartására utal: a 0 a biotojást, az 1 a szabadtartásos rendszerben termelt tojást, a 2 az istállózott, de nem ketreces tartást, a 3 a ketreces tartást jelenti.

A pénztárak felé közeledve egy furcsa hűtőpultra bukkanunk, ez a néhány óra múlva lejáró termékek helye. Hajnal Zsolt kivesz egy sajtot, amin jól látszik, hogy volt rajta címke, egy része még most is megvan, de az már nem derül ki, hogy pontosan milyen sajtról van szó. Ezek az áruk természetesen olcsóbbak, mint a többi polcon lévő. A fogyasztóvédő szerint ezzel nincs is baj. Legalábbis akkor, ha pontban éjfélkor valóban eltűnnek.