Van-e ma egyetlen rendőri vezető is olyan helyzetben, hogy valamennyi döntését kizárólag az alkotmánynak és a törvényeknek alárendelve, a szakma szabályai és legjobb meggyőződése szerint hozza meg? - kérdezett vissza Kacziba Antal, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója arra a kérdésünkre, hogy a rendőrség miért tűnik képtelennek a határozott fellépésre. A múlt héten a betiltott Magyar Gárda zavartalanul tarthatta meg a rendezvényét Kiskunlacházán, majd a rendőrök a botrányba fulladt FTC-DVSC labdarúgó-mérkőzésen nem álltak a helyzet magaslatán, kedden pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szó nélkül tűrték, hogy Budaházy György szimpatizánsai a tárgyalóteremből távozó bírót fenyegessék.

A rendőrök főként akkor vannak bajban, amikor olyan üggyel találkoznak, amelynek lehetnek politikai vonatkozásai - hangsúlyozta a tábornok -, mert tegyenek bármit, a jobb- vagy a baloldal, esetleg mindkettő azonnal a parancsnok, de akár az illetékes miniszter fejét is követeli. Kacziba szerint ennek oka, hogy a politikusok között gyakran a közrendet érintő alapkérdésekben sincs konszenzus, így pedig elég nehéz elvárni, hogy egy rendőr a közérdeknek megfelelő döntést hozzon. A helyzetet súlyosbítja - tette hozzá Kacziba -, hogy sokan úgy vélik: ma Magyarországon nincs legitim hatalom, ezért a rendőrség helyzete is bizonytalan.

Kacziba szerint a Fidesz az október 23-i rendezvényét azért tartotta távol a Belvárostól, mert érezte, hogy nem lehet tovább feszíteni a húrt. Csakhogy az már régen elszakadt - állítja. Kész csoda, hogy a rendőrség még képes az érdemi cselekvésre. Ez jószerével csak annak tudható be, hogy zömében politikafüggetlen ügyekben kell eljárnia.

A futballbotrány kapcsán Kacziba Antal kiemelte, hogy annak korábbra visszanyúló előzményei vannak. Például 1994-ben, amikor a rendőrség próbálta megakadályozni, hogy a Kispest-FTC meccsen a szurkolók a pályára menjenek, Kónya Imre akkori belügyminiszter bocsánatot kért az intézkedés miatt. Dávid Ibolya pedig az MTK-pályán elhangzott rasszista kijelentések kapcsán igazságügy-miniszterként csak annyit tudott mondani, hogy nem ért a focihoz. Mindezek után elég nehéz a rendőrségen a szakszerűséget számon kérni - véli az egykori bűnügyi igazgató.

Boross Péter egykori belügyminiszter tudatosan igyekezett sulykolni, hogy a hatalom a rendőrség mögött áll. Ám inkább arra lenne szükség, hogy a megfelelő jogszabályi környezet kialakításával tiszta viszonyokat teremtsenek - ez Szikinger István alkotmányjogász álláspontja. A rendszerváltozás után húsz évvel sem tisztázott ugyanis, hogy mit takar a közrend fogalma, amelynek védelmére a rendőr felesküszik. Ha pedig ez értelmezés kérdése lehet - állítja -, elég nehéz számon kérni, hogy adott esetben mit tett vagy nem tett.

A jog feltétlen uralma, a rendőrség visszavezetése a civil közigazgatás keretei közé - vagyis a katonai hierarchia megszüntetése -, a hatékony külső kontroll - Szikinger szerint a jogbiztonság megteremtésének ez a három tényező a feltétele. Ha ugyanis a rendőrség működésének kereteit egyértelműen meghatároznák, nem lenne szükség arra, hogy a mindenkori hatalom álljon a szervezet mögé, és a "túlélés" lehetőségét a választások közeledtével sem kellene a parancsnokoknak latolgatniuk.