Kötelező lesz az emelt szintű érettségi?
Kötelezővé tenné 2012-től minden felsőoktatásba felvételiző számára legalább egy tárgyból az emelt szintű érettségit az MSZP. A párt oktatási munkacsoportja által jegyzett javaslat értelmében a kormány határozná meg 2010 márciusáig, hogy az egyes alapszakokra mely tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenni. Tatai-Tóth András, a munkacsoport vezetője, lapunknak elmondta: a most tizedik osztályos diákokat érintené a változás.
A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi-felvételi rendszer eredeti célja szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárására szolgált volna, és csak az emelt szint váltotta volna ki a felvételit. Csakhogy Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, mely tárgyakból és milyen szintű vizsgát kérnek - többségük pedig nem kért az emelt szintből. Attól tartottak, ha magasabb követelményeket támasztanak, a diákok olyan szakra mennek majd, ahová könnyebben bejutnak.
Így ma a legtöbb helyre középszintű érettségivel is be lehet kerülni, mindeddig csupán öt nyelvszakon volt kötelező a célnyelvi emelt szint. Jövőre az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is kérik majd a nehezebb vizsgát.
Az idén letett 494 773 érettségi vizsgából mindössze 24 997 volt emelt szintű - háromezerrel kevesebb, mint tavaly. Ma már a legrangosabb egyetemek is kénytelenek reálszakjaikon felzárkóztató kurzusokat indítani, mert a beiratkozási héten íratott teszteken a hallgatók nagy többsége még 50 százalékosan sem tudja megválaszolni a középiskolai tananyagot firtató kérdéseket.
A dolgozatok eredményei arra is rávilágítottak, hogy a felvételi pontszámok köszönő viszonyban sincsenek a teszten elért eredményekkel: a magas pontszámmal fölvett hallgatók is írtak nagyon gyenge dolgozatokat. Az egyetemi vezetők ezért úgy vélik: a jelenlegi, elsősorban a középszintű érettségin alapuló felvételi mechanizmus nem képes a felsőoktatás mércéjének megfelelően szűrni a diákok felkészültségét.
A nagyobb egyetemek egy ideje már szeretnék előírni az emelt szintű érettségit, ám a követelményekről szakterületenként egységesen kell megállapodni. Márpedig egy, az ország tucatnyi intézményében oktatott szak esetében mindig akad legalább egy intézmény, amely ezt megvétózza. A kormány úgy próbál ezen változtatni, hogy az egyes intézményeknek adná a jogot, hogy maguk határozzák meg, 2012-től mely szakjukra milyen szintű vizsgát kérnek. - Egy ilyen rendszerben viszont továbbra is fennállna annak a veszélye, hogy az egyes intézmények, tartva a konkurenciától, nem merik majd emelni a követelményeket - érvel Tatai-Tóth András.
Az emelt szintű vizsga kötelezővé tételére van fogadókészség. A szaktárca nagyrészt a Magyar Rektori Konferencia korábbi állásfoglalására alapozva kezdeményezte, hogy intézményi szinten dőljön el, hol kötelező az emelt szint, a testület azonban azóta elnököt váltott, s legutóbb már az emelt szintű érettségi egységes megkövetelése mellett állt ki. Szintén az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele mellett érvel Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is.
Az Országos Érettségi Vizsgabizottság azonban nem támogatja az emelt szintű érettségi kötelezővé tételét. Horn György elnök szerint az csak látszatmegoldást kínál a problémákra. Úgy látja: az új rendszer bevezetése nyomán az érettségi felértékelődött, egységesebb a követelményrendszer és a vizsgáztatás, a feladatok az ismeretközpontúságtól a képességmérés felé tolódtak el. Időközben azonban új problémák jelentek meg. Ma már az adott korosztály 80-90 százaléka érettségizik, az egyetemek és a főiskolák induló évfolyamain pedig több a hely, mint ahányan az adott évben az általános iskola első osztályát elkezdik - így a korábbi elit felsőoktatás eltömegesedett. - Minderre azonban nem az a megfelelő válasz, ha ismét bevezetik a felvételit - fogalmazott Horn, aki szerint az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele ezt jelentené. - Ez a középiskolákat arra kényszerítené, hogy kétféle képzést nyújtsanak a diákjaiknak, rosszabb esetben a diákoknak magánúton kellene elsajátítaniuk az emelt szinthez szükséges tudást. A középfokú oktatásnak azonban nem az a feladata, hogy az egyetemre készítsen föl - szögezte le a szakember, megjegyezve, hogy számos nyugat-európai országban nincs is felvételi, a szelekció csak az egyetemen kezdődik. Horn György szerint el kell kezdeni egy olyan egyszintű, standardizált, kompetenciaalapú érettségi rendszer kidolgozását, amely továbbviszi a mostani érettségi pozitív hozadékait. Az egyetemek pedig az itt elért eredmények alapján válogathatnának a diákok közül.
Szakértők szerint alkotmányossági problémákat is fölvethet a módosítás: kérdés, nem csorbítja-e a felsőoktatási autonómiát, ha a kormány írja elő, hogy mely tárgyakból legyen kötelező az emelt szint. Az új rendszer legalább 1,5 milliárd forintos többletforrást igényelne, hiszen a jelenleginél 3-4-szer több diák lesz majd kénytelen emelt szinten vizsgázni, és legalább 8-9 tárgyból biztosítani kell mindenki számára a vizsgázás lehetőségét. Vagyis jóval több vizsgabizottságra és helyszínre, javítótanárra, illetve tételsorra lesz majd szükség.
Kérdéseinkre az oktatási tárcától azt a választ kaptuk: folynak az egyeztetések, még nincs kialakult kormányálláspont.
