A nagy változásokhoz a település 2006-ban megválasztott polgármesterének merész ötlete s elszántsága vezetett. Rátóti Zoltán, aki magyarföldi hétvégiház-tulajdonosból lett a falu polgármestere - főállásban pedig a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze - azt ígérte ugyanis: felépítik a község első templomát. A helybeliek kétkedve fogadták a fővárosi művészember nagyra törő terveit, hiszen a falu évi tízmilliós költségvetéséből nemhogy templomra, még egy fészer építésére is alig-alig futná. Hamar belátták azonban, hogy az újdonsült polgármester komolyan beszél: előbb létrehozta a Magyarföld Faluért Alapítványt, amely az építkezéshez kezdett pénzt gyűjteni, majd sikerült egy bankot főtámogatóként az ügy mellé állítania. Aztán a Nemzeti Színházban jótékonysági estet szervezett, amelynek fellépő művészei a magyarföldi ökumenikus fatemplom felépítésére ajánlották fel a bevételt.

Az így összegyűjtött alaptőke láttán egyre többen kezdték hinni, hogy tényleg lehet temploma Magyarföldnek, és szokatlan, talán példa nélküli összefogás vette kezdetét. Előbb a helyiek, aztán a környékbeliek váltak az építkezés elkötelezett híveivé, végül pedig már az ország minden részéből érkeztek segítők és adományok. A területet például, ahová a templomot megálmodták, szinte ingyen szerezte meg a falu az alapítvány pénzéből: a tulajdonosok ajándékba vagy jelképes összegért adták át a földdarabokat. Az alapozási munkálatoknál aztán több szakember is ingyen dolgozott, egy Lentiben lévő cég pedig a faanyag előkészítését vállalta. Később, ahogy magasodtak az épület falai, úgy sokasodtak a segítők. A közeli települések - például Csesztreg, Kercaszomor, Bajánsenye - polgármesterei községük szociális munkásait vezényelték át néhány napra a templomhoz, a zalai Kiskutasról pedig a nemrég alakult Segítő Kezek Szövetségének tagjai vonultak fel Magyarföldön, hogy részt vegyenek az építkezésben. De akadt példa arra is, hogy az Alföldről érkező, a falut addig csak hírből ismerő emberek jelentkeztek Rátóti Zoltánnál: hallottak a kis falu nagy tervéről, eljöttek hát, hogy segítsenek. A munkálatokból a helybeliek is kivették a részüket: volt, aki erejét, szaktudását adta, az asszonyok ebéddel, süteménnyel látták el a dolgozókat.

Alig telt el két hónap az első kapavágástól, a nyár végén már bokrétaünnepet tarthattak. A gyors sikerek újabb lendületet adtak az építkezésnek: mind többeket ragadott magával a kalákában épülő templom csodája. A falu honlapjának vendégkönyvébe így írt nemrégiben egy férfi, aki az interneten szerzett tudomást az eldugott falu különös templomáról: "A közeljövőben biztos, hogy elmegyek a feleségemmel megtekinteni ezt a kis ékszerdobozt. Ja, és még valami. Hidegburkoló-szakmában dolgozom, ha szükséges, segítek. Egyheti munkát ingyen felajánlok."

Magyarföldön könnyű rábukkanni az épülőfélben is impozáns templomra: a község szélén, a falu fölé magasodó domboldalon, erdők ölelésében áll az épület.

Amikor a helyszínen jártunk, a már tető alatt lévő templomban a beépítésre váró deszkákat csiszolták. Az egyik munkás, Mújdricza Péter, a templom tervezője.

- Inas lettem az ácsmester mellett, nem akartam kimaradni az építkezésből, a kétkezi munkából - magyarázza a mérnök, aztán körbevezet az épületben. A tölgyfából, vörös- és borovifenyőből emelt, majd tizenhét méter magas, apró oldalhajóval, sekrestyével is ellátott templomba ötvenen férnek majd be. Az épület nem csak látványában különleges: a magasan körbefutó, majdani ablaksoron szabadon hatolhatnak át a napsugarak, páratlan fényjátékot varázsolva a falakra.

A templom famunkáiért felelős mesteremberek: a bajánsenyei Hollósi Tamás ácsmester és Rostás Árpád marcali műbútorasztalos és restaurátor, aki referenciákat az Országházban éppúgy fel tud mutatni, mint Versailles-ban vagy a Louvre-ban.

Rátóti Zoltán azt mondja: most körülbelül háromnegyed részben van kész a 25-30 millió forintba kerülő templom. A befejezéshez azonban - a rengeteg segítség, felajánlás, adomány ellenére is - még további ötmillió forintra lenne szükségük. A polgármester ezt a pénzt is összefogással próbálja előteremteni. November végére jótékonysági árverést szerveznek Budapesten. Kortárs festők és ismert pincészetek felajánlása nyomán festményeket, borokat árvereznének. Az elmúlt hónapokban tapasztalt összefogás nyomán aligha kétséges: meglesz a hiányzó öszszeg, s időben elkészülnek a munkálatokkal, 2010 pünkösdjén átadhatják Magyarföld első templomát.

Bár a templom még el sem készült, Rátóti Zoltán máris újabb terveket sző. Mint mondja, hétvégenként sok turista keresi fel a falut az épülő templom miatt, de a későbbiekben várhatóan még többen kirándulnak majd erre, s lesznek talán olyanok is, akik itt esküdnének. Ezért szálláshelyről kellene gondoskodniuk: egy kisebb, az önkormányzat által működtetett panzió amellett hogy még vonzóbbá tenné a turisták számára a falut s a környéket, a települést némi bevételhez, egy-két embert pedig munkához juttathatna.

Csakhogy mindez újabb milliókba kerülne, Magyarföldön pedig pénzből van a legkevesebb. Igaz, mára kiderült az is: ebben az apró faluban a pénzhiány nem feltétlenül jelent leküzdhetetlen akadályt. Ha másként nem megy, a templom után talán a panziót is megépíthetik kalákában.