A frekvencialobbi evolúciója
Nem a legfelsőbb emeleteken tárgyaltak, de frakciószinten - a felső vezetői kör jóváhagyásával - hamar biztatást kaptak: a készülő új médiatörvényben megkapják a kért támogatást. A Fidesz azonban idővel kiugrott a megállapodásból, és nem kért az új médiatörvényből, így a két kereskedelmi csatorna lobbieredménye is kútba esett.
Újabb kávéházi egyeztetések kezdődtek a jelenlegi médiatörvény módosítása érdekében, amely automatikus, verseny nélküli hosszabbítást biztosított számukra - a jelenlegi áron és feltételekkel. Tavaly decemberben át is passzírozták a parlamenten, a módosítást azonban Majtényi László ORTT-elnök érvelése alapján és a köztársasági elnök beadványa nyomán megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A parlamenti pártok kezében nem maradt több eszköz: pályáztatni kellett. A Fidesz állítólag informális csatornákon időközben jelezte a szocialisták felé: ha verseny lesz, betolják a Lánchíd Rádiót és/vagy a Rádió1-et. Utóbbiért egyébként egy ideig a mostani pályáztatás során is lobbizott az ORTT kereszténydemokrata delegáltja, Tirts Tamás, de végül hátrébb húzták; a Rádió1-et pedig később ki is zárták rossz pályázata miatt.
A Sláger és a Danubius is folytatta a lobbizást, elsősorban a szocialistáknál, miután világossá vált, hogy a Fidesz oldala "bezárt". Megbízható forrásokból úgy tudjuk, hogy az MSZP pártigazgatója, Puch László, minden pályázóval külön-külön is tárgyalt.
Állítólag volt, aki azt ajánlotta az expártpénztárnoknak: ha a nyertes konzorcium átveszi őket, nemcsak anyagi, de "ideológiai" értelemben is támogatnák a baloldalt. Szocialista forrásaink ugyanakkor azt mondták: udvariatlanságként fogadták a baloldalon a később elbukott rádiók - elsősorban a Sláger - szimpátiakampányát, amely idő előtt politikai mutyit kiáltott.
"Erkölcscsőszként léptek fel, miközben a politikai lobbi eszközeit korábban ők maguk használták eredményesen. Irreálisnak kiáltották ki a másik két pályázó ajánlatát, miközben ők maguk sem a mostani áron nyertek, az ORTT idővel - feltehetően újabb lobbi eredményeként - csökkentette a koncessziós díjaikat", fogalmazott az MSZP felső vezetőihez tartozó egyik megbízható forrásunk, hozzátéve: korábban minden erőcsoport a Sláger és a Danubius érdekében tárgyalt, elsősorban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az amerikai üzleti körökkel fenntartandó kapcsolatnak köszönhetően. Tudniillik a Danubiusban az EBRD, a Slágerben pedig amerikai befektetők vannak jelen.
Több forrásból is úgy tudjuk, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknél az amerikai nagykövet is érdemben lobbizott; de erős nyomást gyakoroltak rá európai körútján az EBRD képviselői is. Korábban felvetődött, hogy amennyiben a kormány biztosítani tudná az EBRD befektetésének sorsát, úgy a banknál posztot kaphat Veres János expénzügyminiszter, az uniós biztosi poszt egyik lehetséges várományosa. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy Veresnek korábban valóban ajánlottak két EBRD-s posztot is, de értesüléseink szerint végül inkább az Európai Számvevőszéknél kaphat állást - amennyiben Bajnai nem őt küldi Brüsszelbe. Mindenesetre a kormányfő a pályázati kihirdetés előtt állást foglalt az ügyben. Forrásaink szerint ezzel elsősorban az volt a célja, hogy jelezze: tiszta viszonyokat akar, és egyértelműsítse, hogy a kormánynak nincs felelőssége és beleszólása a folyamatokba.
A Sláger frekvenciáját elhódító, az Econethez köthető FM1-konzorcium viszont csak sokszoros áttéten keresztül köthető az MSZP-hez. Tény, hogy korábban a Wallis-csoport is része volt a tárgyalásoknak, ám végül kifaroltak; így a konzorcium most befektetőt keres. Több forrásunk így is azt valószínűsíti, hogy bizonyos áttéteken keresztül a szocialistákhoz kötődő csoportok is részesedéshez juthatnak. Ez utóbbi folyamat egyébként része az MSZP - idő utáni - médiaépítésének. Egy, a Népszabadság birtokában lévő belső dokumentum szerint az MSZP politikai menetrendjében épp most értek ahhoz a szakaszhoz, amely szerint fel kell tárni "a magyar médián belüli frontvonalakat, tulajdonviszonyokat, politikai érdekeket és irányultságokat, illetve a várható fejleményeket; egyúttal biztosítani a baloldali befolyás erősítését". Ennek részét képezi egyébként a Népszava online változata és a stop.hu internetes hírportál fúziója. Ugyanakkor egy vezető szocialista elnökségi tag lapunknak az ügyek kapcsán azt mondta: "a legnagyobb bajunk, hogy nem kezeltük és kezeljük megfelelően a médiát; a kuratóriumokban ülő delegáltjaink közül is sokan önjáróak, és azt hiszik: jobban tudják, mire van szüksége az MSZP-nek, mint mi, magunk".
Ami a szocialistáknál "médiaépítés", az a Fideszhez közeli médiabirodalomnál "frissítés" - fogalmazott egyik forrásunk. Menet közben ezért is tették le a voksot az Advenio Zrt. mellett, mely Nyerges Zsolt ügyvéd, illetve az Infocenter.hu által megvásárolt Lánchíd Rádió cégének a tulajdonában van. Az Advenio nem is titkolja, hogy közel áll a Fideszhez kapcsolható médiabirodalomhoz. Az Advenio egyébként Fellegi Tamás médiaüzletember érdekeltségi köréhez tartozik. (A nagyvállalkozó a többségi tulajdonosa az Infocenter.hu nevű projectcégnek is, mely ősszel megvásárolta a Heti Választ.)
Forrásaink szerint a jobboldali médiabirodalmak építésénél "a nagyok között nincs érdekellentét", "most egy kötelékben repülnek". A rádiófrekvencia-döntésről lapunk érdeklődésére Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának a vezetője tudatta: "a médiahatóság döntése nem pártügy. Ezért ezt nem is kívánjuk kommentálni." Hasonlóképp nem kívánt az ügyben nyilatkozni Nyakó István, az MSZP szóvivője sem. Mintha összebeszéltek volna.
