Először avatnak boldoggá Rákosi-korszakban kivégzett magyart
A katolikus egyházban különleges tisztelet illeti meg azokat a személyeket, akiket boldoggá vagy szentté avatnak. Ezzel ünnepélyesen is kinyilvánítják, hogy "hősiesen gyakorolták az erényeket, és Isten kegyelméhez hűségesen éltek". A hívek nyilvánosan is imádkozhatnak hozzájuk: a boldogok hivatalos tisztelete egy adott országban vagy régióban engedélyezett, a szenteké az egész világon. Az avatást megelőző eljárás évekig, évtizedekig, esetenként évszázadokig is elhúzódhat. A boldoggá avatáshoz egy csodatételt kell az egyházi szabályok szerint bizonyítani: ha az illető erőszakos halált halt, ettől eltekintenek.
XVI. Benedek pápa változtatott a szokásokon, és lehetőséget adott arra, hogy a boldoggá avatási szertartást a Vatikán helyett a helyi egyházban végezzék. Magyarországon sok évszázad után először 2006 szeptemberében rendeztek ilyen eseményt: akkor az üldözött zsidók életét mentő, a nyilasok által kivégzett Salkaházi Sára szociális testvért emelték a boldogok sorába. (Szülővárosából, Kassáról sok szlovák ajkú hívő érkezett a szertartásra. A méltóságteljes rendezvényt azonban a hírekben háttérbe szorította, hogy aznap került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc "őszödi beszéde".)
A náci-nyilas rendszer áldozata után most a magyarországi kommunista diktatúra egyik vértanúját, Meszlényi Zoltánt avatják boldoggá. A püspöki kar sajtóirodájának tájékoztatása szerint Meszlényi Zoltán 1892-ben Hatvanban, sokgyermekes családban született. 1915-ben az ausztriai Innsbruckban szentelték pappá, 1916-ban teológiai doktorátust szerzett. Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.
Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át. Halála után, 1950 júniusában Meszlényi Zoltánt választották meg erre a feladatra. Az állambiztonsági szervek még ugyanazon a nyáron elhurcolták.
Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei bántalmazták. Sem letartóztatásáról, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. "Teljesen ártatlan volt, ellenfelei nem is tudták semmivel sem megvádolni, erre még kísérletet sem tettek", írta Ismeretlen vértanúk című könyvében Mészáros István.
A sorozatos kínzások és a kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951-ben hunyt el. Hamvait 1966-ban exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, földi maradványai aztán az esztergomi bazilikába kerültek.
A vértanú püspök boldoggá avatását október 31-én tartják az esztergomi bazilikában. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi.