Nagy András, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója névjegyeket, címeket gyűjt a reggeli járatra várók körében a győri buszpályaudvaron. Fiatalokat szólít meg, telekocsi-akciót szervez.

- Győrből Pestre és a fővárosból Győrbe sok egyetemista jár - magyarázza. - Általában persze nem naponta ingáznak, inkább a hétvégén ülnek buszra vagy a vizsgára igyekeznek. Ha a huszonkét buszjáratból csak kettő marad, akkor lépnünk kell valamit.

Márpedig a jelek szerint valóban csak kettő marad. A közlekedési minisztérium honlapjáról kiolvasható, hogy a következő menetrendváltozás, tehát december 13-a után a párhuzamosság megszüntetése érdekében nem tartanak igényt a Győrből Budapestre, és onnan vissza induló buszokra. Csak két menetrend szerinti járat közlekedik majd, azok is csak azért, mert Pozsony és Budapest között útjukba esik a kisalföldi megyeszékhely.

- A közlekedési közszolgáltatás megrendelője a magyar állam - magyarázza a helyzetet Pócza Mihály, a Kisalföld Volán vezérigazgatója. - Ha az államot képviselő szaktárca nem tart igényt a buszjáratokra, akkor mi kénytelenek vagyunk megszüntetni azokat.

A Győr és Budapest közt menetrendszerűen közlekedő buszok nyereségesek a cégnek. Csak a Kisalföld Volán árbevételét évente több mint 200 millió forinttal gyarapították eddig ezek a járatok, amelyeket közösen működtetnek a Volánbusztársasággal. Az utasok összesített statisztikai létszámát e szerint kétfelé lehet osztani, de évente összesen lényegesen több mint négyszázezer ember vette igénybe ezeket a járatokat.

Az igazsághoz tartozik: hetven százalékuk valamilyen kedvezménnyel vagy idős emberként, ingyen utazott. Az egyik reggeli járaton megkérdeztem a sofőrt, hányan vásárolnak teljes értékű menetjegyet. Tizenketten voltak.

- Ez átlag fölötti arány - kommentálja az adatot Pócza Mihály. - Kedvezmények nélkül általában tízen utaznak egy-egy járaton.

A szaktárca a közlekedési koncepció jegyében azt veszi figyelembe, hogy Győrből Budapestet jól el lehet érni vonattal, hiszen a magyar fővárost a nyugat-európai településcentrumokkal összekötő Eurocity- szerelvények is a kisalföldi megyeszékhelyen haladnak át, és meg is állnak ott. Emellett intercity, gyors- és személyvonatok is az utazók rendelkezésére állnak.

Nagy Andrást megkérdezem, miért idegenkedik a vonattól a fiatalok egy része. Szerinte a vasúttal szembeni ellenérzést elsősorban a vonatok pontatlansága, a vasút megbízhatatlan, kiszámíthatatlan működése okozza. Állítása szerint a Győrött leginkább közkedvelt Eurocityk is gyakran késnek, az olcsóbb gyorsvonatok pedig - a nevűkkel ellentétben - rém lassúak.

Az egyetemista fiú szervezkedése sikerrel kecsegtet. A fiatalok szívesen csatlakoznának a telekocsiprogramokhoz. Ha öten ülnek egy autóba, akkor - a sztrádadíjat is beleszámolva - alig kerül többe számukra egy út, mintha vonatra szállnának.

Közlekedési szakemberek szerint ez a megoldás még az állami költségvetésnek is előnyös, hiszen a kocsikkal közlekedőknek nem jár támogatás. A vonatra történő "átterelés" csak részleges sikert hozhat, ráadásul éppen azok többsége vált majd közlekedési módot, akik a koruk miatt a vasúton sem fizetnek - mutatnak rá.

A 72 esztendős Németh Béláné például hetente legalább egyszer száll buszra, hogy meglátogassa a pesti unokáit, ha kell, vigyáz rájuk, míg a fiatalok dolgoznak, vagy elmennek egy moziba, színházba. Ő december közepétől már vonattal utazik. A buszon teljes árat fizetők közül Szép Sándor - őt a munkája szólítja heti egy alkalommal a fővárosba - viszont inkább áttér a kocsira. Megbeszélte két környékbeli ismertősével, hogy decembertől egy kocsival járnak, az üzemanyag árát pedig összedobják. Idegeneket ők nem akarnak "beszervezni" magukhoz, s a havas, téli időben esetenként majd a vonatot választják.