Tegnap délelőtt 10 órakor szerte az országban leálltak a vonatok: a MÁV-nál működő öt reprezentatív szakszervezet kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott a mellékvonalak tervezett bezárása ellen. Azt követelik, hogy a kormány vonja vissza az erre vonatkozó javaslatait, és kezdődjenek meg a tárgyalások a hosszú távú közlekedéspolitikai koncepcióról. Csak elvétve fordult elő, hogy egy-egy vonat elindult volna az állomásokról. Ezek egyike volt a Debrecenből Zajtára induló szerelvény, de nem véletlenül, hiszen ez épp a vasúti forráskivonás elleni tüntetésre szállította a demonstrálókat. Incidensről sehonnan nem érkezett hír.

Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivőjének tájékoztatása szerint a budapesti elővárosi forgalomban a délutáni órákra a vonatforgalom már kiszámítható volt, a távolsági és InterCity- vonatok az esti óráktól menetrend szerint közlekedtek.

A kétórás akciót a szervezők - a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete - erőteljesnek ítélték. Vezetőik tegnap elküldték a mellékvonalak fenntartása mellett érvelő szakmai anyagaikat a kormánynak. Abban bíznak, hogy a hétfői tárgyalásoknak "lökést ad" a közös fellépés. Jelezték ugyanakkor: bármeddig készek sztrájkolni azért, hogy mentsék a vasúti vonalakat és biztosítsák a foglalkoztatást.

Hónig Péter közlekedési miniszter a sztrájk kapcsán kifejtette: a szaktárca szívesen folytat tárgyalásokat alternatív, de a szükséges megtakarításokat eredményező javaslatokról, csakhogy a szakszervezetek eddig ilyenekkel nem rukkoltak elő. Abban már korábban egyetértettek, hogy változtatásokra van szükség, s a szaktárca ki is dolgozta az erre irányuló tervezetet, csakhogy ezt a szakszervezetek elutasították. Most a terv végrehajtásáról folynak a műszaki egyeztetések, de - hangsúlyozta Hónig - a fő vonalaktól nem térhetnek el.

Sztrájkkövetelések

1999. január 4-8. Részleges sztrájkot tartott a VDSZSZ, 21 százalékos béremelést követelve.

1999. december 20. Hajnaltól kilenc órán át sztrájkoltak a szakszervezetek, mivel a MÁV csak 8,5 százalékos béremelést ígért, szemben az általuk kért 14 százalékkal.

2000. január 10-12. 60 órás országos sztrájkkal követeltek 3,5 százalékos reálkereset-emelést.

2000. február 1-14. A béremelésért és a kollektív szerződés megkötéséért sztrájkoltak a vasutasok. A sztrájk megállapodással zárult, s szakszervezetek három évre sztrájkmoratóriumot vállaltak.

2007. október 25. A mozdonyvezetők kétórás figyelmeztető sztrájkkal követelték, hogy a kormány vonja vissza a mellék- és szárnyvonalak megszüntetésének a tervét.

2007. november 7. A VDSZSZ és a VSZ is kétórán át sztrájkolt.

2007. november 21. A VDSZSZ és a VSZ hatórás sztrájkkal tiltakozott a mellékvonalak, a VDSZSZ
az egészségügy magánosítása, és a nyugdíjmegállapítás új szabálya ellen is tiltakozott.

2007. december 17. A VDSZSZ 6-tól 22 óráig ismét sztrájkolt az egészségbiztosítási törvényjavaslat, a nyugdíjszámítási szabályok megváltoztatása és a vasúti mellékvonalak bezárása ellen.

2008. február 1. A VDSZSZ határozatlan idejű sztrájkot kezdett, azt követelve, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételeiből, illetve 10 százalékos többletbérfejlesztést kért
a kiszervezett MÁV-társaságok dolgozóinak. Az akciót még aznap befagyasztották, de bejelentették, hogy bármikor újrakezdik a "gördülő sztrájkot". Ezt február 4-7-én, április 7-én, július 14-én és december 14-22. között meg is tették.

2009. május 8. A VDSZSZ csatlakozott a Liga által a Bajnai-kormány programja ellen hirdetett sztrájkhoz, ami csak a vasúton okozott fennakadást.

Október 19. A VDSZSZ 0 órától reggel 9 óráig tartó, újabb gördülő sztrájkjával a mellékvonalak tervezett bezárása és a MÁV-ra kirótt 40 milliárd forintos spórolás,
a várható elbocsátások ellen tiltakozott.