Már csak három hétig sugározhatja adását a Sláger és a Danubius Rádió. November 19-étől vagy e tizenkét éve működő országos kereskedelmi rádiók, vagy az újonnan pályázó "hármak" - Juventus Rádió Zrt., az Advenio Zrt., illetve az FM1-konzorcium - valamelyike sugározhat a következő hét évben e két hullámhosszon. Feltéve hogy ma, vagy legkésőbb a jövő héten nyertest hirdet a médiahatóság.

E két frekvenicán - eltekintve a közszolgálati hullámhossztól - kívül nincs más országosan fogható, földi sugárzású adó működtetésére lehetőség. A tét nagyságát jelzi, hogy Majtényi László, az ORTT elnöke az elmúlt hetekben már a saját testületét is bírálta, mondván, jogsértő módon zárta ki az egyik pályázót, a Zeneház Rádió Zrt.-t. Az elnök nehezményezte, hogy a szerinte hasonlóan irreális üzleti tervet benyújtó, az árbevétel ötven százaléka feletti konceszsziós díjat ajánló Advenio Zrt.-t és az FM1-konzorciumot viszont továbbengedték.

A mai ülésen mindenesetre ismét szembekerül egymással az ORTT elnöke és a testület többsége, hiszen Majtényi tegnap bejelentette: megismétli az alaki hibát ejtő Advenio Zrt. kizárására korábban tett javaslatát, s ugyanezt javasolja a szakértői szerint irreális üzleti ajánlatokat benyújtók esetében. Arról, hogy mely cégekről van szó, a médiahatóság elnöke nem kívánt nyilatkozni. A szavazati arányok ismeretében Majtényi lépése legfeljebb becsületbeli ügy lehet, aligha várható ugyanis, hogy most megszavaznák a kizárásokat azok a testületi tagok, akik korábban beszavazták a szóban forgó pályázókat a versenybe. Ha pedig győztest kell hirdetni, a bal- és a jobboldal kurátorai gond nélkül megszavazhatják egymás jelöltjeit, a jobboldal által preferált Adveniót, illetve a másik fél pártfogoltját, az FM1-konzorciumot. Kérdés, hogy a pártok - nem utolsósorban az elnök médiaszerepléseire tekintettel - meggondolták magukat, vállalják-e e botrányt. Majtényi tegnap nem zárta viszont ki, hogy a határidő lejártáig nem tudnak szerződést kötni "a most futó pályázat nyerteseivel"; ám ezt tartaná a legrosszabb forgatókönyvnek. Arra nem lát jogi lehetőséget, hogy a végleges döntésig a Danubius és a Sláger ideiglenes engedéllyel tovább működhessen. Az elnöknek ugyanakkor alig van eszköze arra, hogy megakadályozza, hogy a testület számára elfogadhatatlan döntést hozzon. Szinte egyetlen lehetősége, hogy nem teszi fel szavazásra a kérdést - mint történt legutóbb, a kereskedelmi tévék díjcsökkentési ügyében -, mondván, a témához kapcsolódó kérdéseire még nem kapott választ. A másik lehetőség, hogy nem megy el az ülésre - bár a megkérdezettek szerint ez nem jellemzi Majtényit. Ekkor jogi akadálya nem lenne a döntésnek, de elképzelhető, hogy nélküle ezt mégsem tenné meg a testület.

Az egyik, politikai párt által jelölt ORTT-tag lapunknak azt mondta: ma vagy legkésőbb a jövő héten mindenképpen "átmegy a politika döntése" a testületen. Csakhogy nem tudni, melyik politika milyen akarata. A médiapiacon kitartanak a hírek a kereskedelmi rádiós piacnak a politikai térfél jobb-, illetve baloldalához húzó médiavállalkozások közötti újrafelosztásáról. Ezzel szemben azonban nagyon komoly tekintélyek léptek fel. Sólyom László államfő, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök egyaránt aggodalmát fejezte ki a pályázat sorsát illetően.

A kérdés leegyszerűsítve úgy szól: elfogadja-e a pártokhoz kötődő tagokból álló testület a politikai erők által támogatott pályázók akár irreálisan magas árajánlatát, s ezzel elveszi-e a frekvenciát az e tekintetben az eddigi üzleti eredmények által kötött két régi rádiótól. Ők ezek fölé ugyanis hitelesen nem ígérhetnek.

A nettó 13-14 milliárd forint bevétellel számoló hazai rádiós piacnak mintegy a felét volt képes megszerezni a zenét sugárzó, politikától távolságot tartó Sláger, illetve Danubius rádió. Ha valaki újként indul a piacon, nem engedheti meg magának a pártoskodást, máskülönben elveszíti a hallgatói piacnak minimum az egyik felét. Az elemzők úgy látják: a pillanatnyi megtorpanás ellenére igenis van pénz a hazai kereskedelmi rádiózásban. A Sláger tulajdonosai már ki is vették azt a pénzt a rádióból, amit az induláskor beletettek. A Danubius esetében ez nem biztos, hogy így van. Az újonnan indulók azért is láthatnak üzleti fantáziát az országos kereskedelmi rádiózásban, mert a piac úgymond készen van. Adottak a hallgatók, ismertek a hallgatói szokások és a hirdetői piac is létezik; az újaknak nem kell a nulláról építkezniük. Jelentős pénzt vihet el viszont tőlük - ha új névvel indítanak rádiót.

A szakértők úgy látják: a tőzsdén lévő Econet Nyrt.-vel a háta mögött az FM1 rádiónál sokkal inkább a kereskedelmi megfontolás dominál, a jobbra sorolt Adveniónál már inkább felfedezhető az ideológiai alapú portfólióépítés. Az Adveniót tulajdonlók körében van a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió. Az, hogy a Sláger és a Danubius ragaszkodik a bejáratott, tizenkét éve használt frekvenciájához, teljességgel érthető. A Danubius esetében talán erősebb a folytatás kényszere, ha a tulajdonosoknak a befektetett tőkét még valóban nem sikerült visszavenni. A Sláger viszont egy bejáratott, további sikerekkel kecsegtető üzletet vihetne tovább.