A jogszabály a hazai és az uniós forrásokra egyaránt vonatkozni fog - hangsúlyozta egyebek mellett tegnapi tájékoztatóján Ürmös Andor, a szociális és munkaügyi tárca roma integrációs főosztályának vezetője.

A közoktatásban és a városrehabilitációs beruházások esetében eddig is hasonló szemlélet érvényesült. Pontosabban: annak kellett volna érvényesülnie. Vegyesek a tapasztalatok.

Ürmös Andor közlése szerint sokfelé elég nagy az ellenállás, a többségi lakosság nem mindenhol támogatja a cigánytelep felszámolását vagy az elkülönített iskolák megszüntetését. Pontos kimutatás nincs arról, hogy eddig hány település mennyi pénztől esett el a helyi tiltakozás miatt. A főosztályvezető Jászladány és Piliscsaba példáját említette.

Jászladányban az önkormányzat nem volt hajlandó esélytervet készíteni, jobbnak látta, ha lemond a pályázati lehetőségről. Piliscsaba ugyanakkor már kidolgozta az elvárt esélytervet, és egy óvoda építésére sikerrel is pályázott, de amikor szembesült azzal, milyen nehézségekkel jár majd a roma és a nem roma gyerekek integrációja, inkább a súlyos tízmilliók visszafizetése mellett döntött.

Kérdés, mi történik akkor, ha az önkormányzat szabályosan elnyeri a támogatást, el is költi, csak közben nem teljesíti, amit az esélytervben vállalt. Ürmös Andor szerint ilyen esetekben valószínűleg vissza kell adni a pénzt. Elismerte, hogy ennek elérése meglehetősen bonyolult és bürokratikus eljárást igényel - de szerinte nem lehetetlen.