Átvette a nyomozást az Európai Unió rendészeti és igazságügyi missziója - az EULEX - a Szeged mellett a Tiszába fulladt koszovói albánok ügyében. Cristophe Lamfalussy, az EULEX sajtóirodájának vezetője szegedi tudósítónk kérdésére elmondta: szombat este önként jelentkezett egy személy a koszovói rendőrségen és bejelentette, hogy ő is tagja annak a bűnszervezetnek, amely a magyar-szerb határon szerencsétlenül járt albánok illegális utazását szervezte. A férfi átadta a koszovói rendőrségnek azt a pénzt, amit a kivándorlók az utazásuk előtt letétbe helyeztek nála annak garanciájaként, hogy kifizetik a csempészszervezetek által kért összeget, miután Nyugat-Európában jövedelemhez jutnak. A nyomozás eddigi adatai szerint családonként 6-8 ezer eurót kellett letétbe helyezniük.

Lamfalussy közölte: az EULEX nyomozó ügyésze az elmúlt napokban Magyarországon járt. Hozzátette: a vizsgálat jelenlegi szakaszában azt igyekeznek kideríteni, kik azok a személyek, akikkel a koszovói szervezők kapcsolatban álltak, hogy a különböző országokban segítsék az illegális határátlépéseket. Cristophe Lamfalussy szerint egyelőre nincs információ arról, hogy volt-e más túlélője is a tragédiának Agron Ramán és két gyermekén kívül. A szóvivő elmondta: nem tartóztatták le a rendőrségen önként jelentkezett koszovói férfit, aki továbbra is a nyomozók rendelkezésére áll, ha szükséges. A koszovói rendőrség vasárnap bejelentette, hogy elfogató parancsot adtak ki négy személy ellen. Őket azzal gyanúsítják, hogy részt vettek az embercsempészetben.

Szilágyi Róbert alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatának vezetője érdeklődésünkre elmondta: 2002 és 2007 között csökkent az illegális migráció. A magyar-szerb határszakaszon 2007-ben hatszáz határsértőt fogtak el. 2008-ra azonban a számuk kétezerre emelkedett, idén pedig már megközelíti a négyezret. A rendőrtiszt szerint a gyors növekedésnek több oka is van. Az egyik, hogy Koszovóban a várakozások ellenére a függetlenség kikiáltása után sem javult az életszínvonal. Ugyanakkor a népesség erőteljesen növekszik: a kétmillió lakosú országban annyi gyermek születik évente, mint a tízmilliós Magyarországon - a fiatalok pedig nem látnak jövőt maguk előtt.

A migráció növekedésének másik oka az, hogy az Európai Unióhoz közeledni szándékozó Szerbia a nyugat-európai országokkal aláírta a toloncegyezményt, amely szerint visszaveszi az illegálisan külföldön tartózkodó állampolgárait, illetve azokat a személyeket, akik bizonyítottan Szerbia területéről léptek be a schengeni övezetbe. Ezt követően nagyszámú, úgynevezett menedékest zsuppoltak haza Nyugat-Európából. Ezek az emberek a délszláv háborúk idején menekültek el szülőföldjükről. Eddig a menekültekkel nagyjából azonos szociális ellátásban részesültek, de helyzetük ideiglenes volt: az otthoni veszély elmúltáig tartott. A 2008-ban kitört világgazdasági válság is arra ösztönözte a gazdag nyugati országokat, hogy megszabaduljanak a háborúk idején hozzájuk menekültektől.

A hazatoloncolt személyeknek gyakran nincs lakásuk, nincs megélhetésük, ezért újra megpróbálnak illegálisan eljutni a nyugat- és észak-európai országokba. "A svéd szociális minimumból jobban meg lehet élni, mint a szerb átlagbérből", fogalmazott Szilágyi Róbert alezredes. Ugyanakkor Nyugat-Európában jelenleg is komoly kereslet mutatkozik a helybeliek által nem szívesett végzett munkákra, illetve az olcsó feketemunkásokra.

Az alezredes azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy ha a Magyarországon őrizetbe vett illegális migránsok a meghallgatásukon azt állítják, azért menekültek el a hazájukból, mert üldözték őket származásuk, nyelvük, vallásuk, politikai nézeteik vagy bőrszínük miatt, akkor ezt a magyar hatóságoknak ki kell vizsgálniuk. Egyedül az nem igazolhatja az illegális bevándorlást, ha valaki a nyomor miatt menekül el a hazájából. Mire kiderülne, hogy a bejelentett üldöztetés igaz-e vagy sem, a menekültek elhagyják a debreceni menekülttábort - megtehetik, hiszen menekülteknek és nem bűnözőknek tekintik őket a hatóságok -, és folytatják útjukat Nyugat-Európába.

A Tiszába fulladt menekültekkel kapcsolatban érdeklődtünk a Külügyminisztériumban is. A tárca szóvivői irodáján azt közölték: Magyarországnak van nagykövetsége Pristinában, azon keresztül vették fel a kapcsolatot a koszovói hatóságok a magyar hatóságokkal. Koszovónak viszont nincs Budapesten akkreditált nagykövete, bécsi nagykövetük látja el a képviseletet Magyarországon is. A Külügyminisztériumban nem tudnak arról, hogy - miként ez a hír lábra kapott - Koszovó bécsi nagykövete Magyarországon járt volna. Arról sem, hogy a koszovói fél a magyar rendőrség munkáját kifogásolná. Az ORFK nyomozói együtt dolgoznak az EULEX munkatársaival. Az illegális migráció visszaszorítása érdekében a budapesti Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is bekapcsolódott az együttműködésbe.