Siketek párbeszéde - így jellemezte Hadas Miklós, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója a prostitúció legalizálói és ellenzői között Magyarországon (is) zajló vitát.

Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon bűncselekmény szexet venni. Hasonló szabályozást vezettek be Nagy-Britanniában: bűncselekményt követ el, aki kiskorú prostituálttal köt üzletet, vagy olyannal, aki emberkereskedelem áldozata, esetleg kényszerítették arra, hogy prostituáltként dolgozzon. Ezt a magyar nőjogi szervezetek "szimpatikus megoldásnak" tartják, bár bevezetését nem érzik reális lehetőségnek itthon.

Jól hangzik, hogy a klienseket kell büntetni, de ezzel nem oldják meg a problémát - mondja Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa azon a vitán, melyet a Corvinus Egyetemen rendeztek a kérdésről. Szerinte többek között a HIV terjedésének kockázatát növeli a kliensek üldözése, hiszen az óvszer bizonyíték lehet, ezért inkább nem használják. Úgy véli, a svédek kudarcát igazolja, hogy eddig csak körülbelül ötven eset jutott el a vádemelésig a kilencmilliós országban.

Hozzátette: maguk a svéd hatóságok is végrehajthatatlannak tartják a szabályozást. Elmondta, hogy Magyarországon is előfordult, hogy a kliens értesítette a hatóságokat, ha fogva tartott, prostitúcióra kényszerített lánnyal találkozott. Szerinte ez a svéd modellben elképzelhetetlen, a kliens nem szól, hiszen maga is bűnelkövető. - A prostituáltaknak van egy kizsákmányolt rétege, de vannak olyanok is, akik normális körülmények között dolgoznak és önként választották ezt az életet - magyarázza. Szerinte a jogvédők az első csoport helyzetéből kiindulva vonnak le "túlzó általánosításokat".

Betlen Anna, a Magyarországi Női Alapítvány munkatársa viszont kiemelte: ahol legalizálták a prostitúciót, például Hollandiában, ennek hatására sokszorosára nőtt a szexipar. Helyi vezetők nemrég a piroslámpás negyed viszszaszorítását határozták el, mert bánják, hogy leginkább erről híresek, szeretnének másmilyen turizmust. - Ha vannak is olyan prostituáltak, akiket nem bántalmaznak, nem kényszerítenek, Betlen Anna szerint a többség akkor sem ilyen, "a rendszer nők és gyerekek kizsákmányolásán alapul". Hozzátette: Svédországban sem az a lényeg, hogy hány klienst fogtak el, hanem az, hogy a törvénnyel kifejezzék a társadalom közös álláspontját: prostituálthoz járni nem elfogadott.

Abban viszont egyetértettek, hogy a prostitúció jelenlegi magyar szabályozása ellentmondásos és képmutató. Sárosi Péter szerint az ország egyes részein valóságos háború zajlik a szexmunkások és a rendőrök között, akik rendszeresen zaklatják a prostituáltakat még ott is, ahol legálisan dolgozhatnak. Abban is egyetértenek, hogy azok ellen, akik kiskorú prostituáltakat vesznek igénybe, jóval határozottabban fel kellene lépni. Magyarországon az, hogy valaki 18 évesnél fiatalabb, de 14 évesnél idősebb kamasztól szexuális szolgáltatást vesz, 2007-ig nem számított bűncselekménynek. 2007 elején nemzetközi szervezetek nyomására elfogadtak egy törvényt, amely szerint három évig terjedő börtönbüntetést kaphat a kliens. De azóta sem tudnak egy esetről sem, amikor lebuktattak és elítéltek valakit ezért.

A jogvédők most egy javaslatcsomagon dolgoznak, amelyben azt kérik, hogy kössék csokorba a prostitúcióról szóló szabályokat, vegyék ki őket a nemi erkölcs köréből és helyezzék a személy elleni bűncselekmények közé, hiszen van áldozat: maga a prostituált. Azt is szeretnék elérni, hogy tartassák be a kiskorúaktól szexuális szolgáltatást vásárlók megbüntetését. Tegyék egyértelművé a rendőrök, a bírók és közvélemény előtt, hogy ez bűncselekmény, amiért börtön is járhat.