Fogyás helyett hízókúrára kerültek a tömegszállások
"Nyugat-Európa az intézményeket zárja be, Magyarország fogyatékos és mentális zavarokkal élő állampolgárait" - olvasható számos rangos hazai és nemzetközi emberi jogi szervezet, szakmai-tudományos műhely, érdekvédelmi szervezet tiltakozó levelében. A huszonkét aláíró szervezet arra kérte a kormányt, "haladéktalanul fordítsa az összes rendelkezésre álló hazai és uniós forrást kis létszámú, személyre szabott lakóotthonok és közösségi alapú szociális szolgáltatások fejlesztésére".
(Néhány idézet az NFÜ pályázattervezetéhez érkezett szakmai véleményekből:
"EU-forrásokból folytatná a fogyatékosok kitelepítését a kormány" - Bugarszki Zsolt, ELTE.
"Megdöbbentő, sőt sokkoló..." - Szauer Csilla, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.
"...Vonják vissza, ellenkező esetben komolyabb érdekvédelmi megmozdulásokat fogunk szervezni" - Petri Gábor, Autisták Országos Szövetsége.
"...AZONNAL vonják viszsza!!!" - Horváth Péter, SZMM- tanácsadó, Országos Fogyatékosügyi Tanács.
"...maximálisan ellene megy a legutóbbi évtizedek fejlődési irányának" - Könczei György, ENSZ Fogyatékosügyi Bizottság.)
Magyarország először az 1998-ban, a fogyatékossággal élők egyenjogúságát biztosítani hivatott törvényben, majd - a világon elsőként, 2007-ben ratifikált - a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményben is vállalta, hogy tömegszállások helyett kis lakóotthonokat hoz létre a mentális okokból erre rászorulóknak. Az emberibb életviszonyokat nyújtó kiscsoportos lakóformák kialakítása azonban nemhogy nem történt meg (a fogyatékossággal, mentális zavarokkal élő, illetve szenvedélybeteg embereknek fenntartott 26 ezer férőhelyből 1600 van lakóotthonban), de számos jel utal a jelenlegi rendszer bebetonozására.
A kis létszámú lakóotthonok koncepciója a harmincas években működött, úgynevezett családi ápolási telepekre vezethető vissza. Ezeket az ötvenes években szüntették meg, amikor mindentől elzárt, hatalmas intézményekbe terelték össze a fogyatékossággal élő embereket. A helyzet azóta sem sokat változott, sőt az állam a rendszerváltás utáni foglalkoztatási krízist is részben a szociális intézményrendszer növelésével igyekezett orvosolni. Így a tömeges intézmények fennmaradtak, mi több, az elmúlt évtizedben jelentős állami támogatásból bővült a kapacitásuk. 1998 és 2004 között 20 milliárd forintot költöttek a pszichiátriai betegeket, fogyatékossággal élőket ellátó totális intézmények bővítésére.
Az érintettek jelentős része ma is környezetéből kiszakítva, jellemzően eldugott vidékeken, régi kúriákban, kastélyokban, bérkaszárnyákban kialakított, nagy létszámú szociális otthonokban él, akár több száz kilométerre a családjától. Sokszor szinte semmi esélyük az otthonukhoz közelebb lévő, emberségesebb lakóotthonba kerülni. Jelenleg több mint nyolcezer pszichiátriai beteg és tizenhatezer fogyatékossággal élő ember él Magyarországon ilyen intézményben.
- Az intézményrendszer átalakítása megkezdődött ugyan, de továbbra is a régi megkönynyezős, "fogjuk meg a kezüket" típusú hozzáállás a jellemző, és a politikusok sem munkaképes, egyenrangú állampolgárként tekintenek a fogyatékossággal élő társainkra - nyilatkozta lapunknak Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.
Az ellátórendszer modernizálásának egyik eleme volna a tömegintézmények kiváltása. Elvileg több milliárd forint közpénzt költhetnénk arra, hogy a rászorultak a "nagyüzemi" viszonyok helyett emberibb körülmények között élhessenek, a normál lakókörnyezetükbe integrált új intézményekben, ápoló-gondozó otthonokban, lakóotthonokban, gyermekotthonokban, utógondozókban - ha a "nagyok" nem vinnék el a keret jelentős részét.
Igaz, már a szociális törvény is kettős célt fogalmazott meg: a nagyok kiváltása mellett azok modernizálását is.
A két célhoz, tehát a régiek felújításához és az új, "kicsik" létesítéséhez eltérő mértékben rendeltek forrást, jelezve a kívánatos irányt: a kiváltásra évente tíz-, a korszerűsítésre hárommilliárd forintos keret áll rendelkezésre. Csakhogy az intézményfenntartót semmi nem kötelezi arra, hogy a saját intézménye "lebontására" pályázzon - ami végső soron az állam a "nagyok" bebetonozását támogatja.
A fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek bentlakásos intézményei, illetve a gyermekvédelmi tömegszállások lebontására kiírt pályázaton is indulhatnak a "nagyok" - újabb nagy létszámú tömegintézmények építésére, felújítására is pályázhatnak még akkor is, ha azokban 150 főt zsúfolnának össze. A bentlakásos intézmények modernizálása címmel kiírt hárommilliárdos keretű pályázat pedig értelemszerűen a meglévő tömegintézmények fejlesztését célozza.
Verdes Tamás szerint a tiltakozók nem több pénzt akarnak, csak azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ne a régi, elavult, embertelen rendszer toldozgatására fordítsák, hanem olyan, legfeljebb 12 fős lakóotthonokra, ahol nem a központi finanszírozásból élnek a rászorultak, hanem dolgozhatnak; ahol nem a menzán ebédelnek, hanem egymás közt; ahol nem végleg kiszakítva, hanem közösségükbe visszailleszkedve élhetik mindennapjaikat.
A tiltakozási hullám az NFÜ-t, illetve a szociális minisztériumot is elérte. Az NFÜ közölte, hogy ezek csak tervezetek, bármikor módosíthatják, mindenesetre egyeztetést kezdeményeztek a szociális és munkaügyi miniszternél az érintett szervezetekkel. Ez meg is történt; az eddigi két egyeztetés alapján Verdes Tamás szerint jó az esély a megegyezésre.
A szociális tárca olyan megállapodástervezetet készített elő az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal, amely alapján a civil intézményfenntartók részére 426 millió forintot, valamint a lakóotthoni ellátás működési költségeinek kiegészítésére további 200 millió forintot biztosít pályázati úton. Vállalták továbbá, hogy felszabadítanák a bentlakásos intézmények - köztük a lakóotthonok - kötelező tartakékalapját. Ebből viszont csak alig több mint egymilliárd forint jöhet össze Pósfai Gábor, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének alelnöke szerint - miközben a kormány húszmilliárdot tervez elvonni a területtől 2010-ben. Pósfai azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy ha valóban húszmilliárd forintot vonnak el az idősek, a fogyatékosak, a krónikus betegségben szenvedők ellátását végző és a gyermekvédelmi szervezetektől, akkor azok tönkremehetnek.
A "túlsúlyos" intézmények számára viszont jó hír, hogy a két vitatott EU-pályázaton kívül (amelyekre csak az elmaradottabb régiókból pályázhatnak) - két újabbat is kiírnak a közeljövőben, ezúttal a központi régió intézményei számára. A kiírástervezet alapján valószínűsíthető, hogy erre az újabb, hatmilliárdos keretre is jók az esélyeik...
