"'56 miatt becsülik az országot"
A világ még ma is '56 miatt becsüli a magyar nevet - jelentette ki Sólyom László csütörtökön a Budapesti Műszaki Egyetemen, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján. Az államfő úgy vélte: három vezérmotívum uralta azokat az 1956-os megemlékezéseket, amelyeken részt vett. Az első és legfontosabb, hogy az '56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel. A második: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat. Az államfő szerint a rendszerváltás lényege is ez volt: a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás. És e mögött e kérdés: miben éltünk az utóbbi években? Mennyire telepedett ránk ismét a hazugság? Sólyom szerint a harmadik visszatérő gondolat 1956 arca: a felszabadult öröm és a gyász kettőssége. Minden évforduló emlékeztet arra, hogy már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s hogy szembe kell néznünk nemcsak azzal, mit csináltunk '56-tól 1989-ig, de azzal is, hogy mit tettünk azután a megtalált igazsággal.
Az államfő kiemelte: mind az ötvenhatos forradalom, mind a rendszerváltás lényegüket tekintve tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Hiszen mindkettő túllépett a reformkommunista törekvéseken, amelyek nem akartak forradalmi törést, lényegi leszámolást a szocialista rendszerrel, hanem annak keretén belül adtak volna több szabadságot. Nagy Imre nagysága abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. "Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza". Sólyom szerint "emiatt a törésvonal miatt nincs folytonosság '56 és a Kádár-rezsim között, valamint Kádár és az új demokratikus jogállam között".
A tisztánlátást abban, hogy '56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása. Ez a bizonytalanság a morális válság. - Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá - mondta, s így folytatta: "az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta".
Sólyom elmondta: érzése szerint a legőszintébb ünnepélyes események a halottakra való emlékezések voltak. A forradalom már a legelső óráktól áldozatokat követelt, november 4-e után már csak áldozatokat. A megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem '56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték.
A megemlékezésen részt vett többek közt Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Katona Béla házelnök, Péceli Gábor, az egyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.
Pártpolitikai vitákba is beleszólt az államfő csütörtöki beszédében - reagált pénteken Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke Sólyom László beszédére. Leszögezte: az MSZP a nemzet ünnepén nem akart politikai vitát nyitni, ezért csak a központi ünnepségek lezárultával reagál a beszédre. Közlése szerint az államfőnek igaza van abban, hogy erkölcsi felelősségünk vállalni a küzdelmet a morális válság lehetősége, az értékzavar ellen. Ugyanakkor - különösen a választások közeledtével - morális problémákat és szerepzavart okozhat az is, ha a nemzet nevében szóló vezető csak az egyik oldal érveit teszi magáévá.
