Nem szokatlan, hogy a hagyatékon a hátramaradottak elkeseredetten huzakodnak. Miként az sem példa nélkül való, hogy az örökösök igyekeznek legalább a készpénzt vagy az értékesebbnek tartott ingóságokat a többiek kárára megszerezni. A hátramaradottak jogainak feltétlen érvényesítését a hagyatéki eljárásról készülő törvény sem garantálhatja ugyan, ám a jogalkotó igyekszik újabb garanciális elemeket beépíteni.

A jogszabály tervezetét elkészítette az igazságügyi tárca. A hagyatéki eljárást ma egy 1958-as miniszteri rendelet szabályozza, amelynek kapcsán az Alkotmánybíróság már tavaly februárban kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes állapotot okoz, ha az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg. Az öröklés pedig ilyen terület, hiszen a tulajdonviszonyokat befolyásolja. A testület ezért felszólította a jogalkotót, hogy az alaptörvénnyel ellentétes helyzetet szüntesse meg, a törvény várhatóan 2011-ben léphet hatályba.

A közjegyzők évente körülbelül 120 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le. A javaslat szerint a hagyatékról gyorsabban és a jelenleginél pontosabban szabályozott eljárásban kellene dönteni. A hátrahagyott javak leltárának elkészülte után például a közjegyzőnek két hónap állna rendelkezésre ahhoz, hogy kitűzze az első hagyatéki tárgyalás időpontját. A tervezet szélesebb körben követelné meg a leltár felvételét: az ingatlan mellett a közhiteles nyilvántartásokban szereplő vagyont, például gépkocsit, illetve az illetékmentes értékhatárt - vagyis a húszmillió forintot - meghaladó ingóságokat kellene rögzíteni. A leltárt akkor is elkészítenék, ha ezt valamelyik érdekelt kéri, vagy ha az örökhagyó üzleti titok birtokában lehetett. A javaslat szerint ennek a költségeit az örökösöknek kellene állniuk, ennyiben tehát az eljárás drágulni fog.

Amikor a hagyaték felett vita folyik, és valamelyik örökös joggal vélelmezheti, hogy az érdekei sérülhetnek, biztosítási intézkedést, például letétbe helyezést, zár alá vételt és a felelős őrzés elrendelését, gyorsan romló élelmiszer vagy hoszszabb idejű tárolásra alkalmatlan vagyontárgyak esetében pedig azok értékesítését kezdeményezheti. Erről az önkormányzati jegyző, illetve a közjegyző dönthet. A vagyon sorsát felügyelő hagyatéki gondnok - elsősorban ügyvéd - kirendelése kötelező lenne akkor is, ha a hátramaradottak a visszaélés lehetőségét nem tudnák megalapozottan valószínűsíteni, hanem csak óvatosságból kérnék ezt. A feltétel csupán annyi, hogy aki a kirendelést kezdeményezi, vállalja a költségeket is.

Ugyancsak gondnokot jelölnének ki akkor, amikor a hagyatékban gazdasági társasági tulajdonrész van. Ennek oka, hogy a felelős döntések meghozatalára jogosult személy nélkül - és a hagyatéki eljárás befejezéséig ilyen gyakorlatilag nem is lehet - egy cég teljesen ellehetetlenülhet. A gondnok az örökhagyó részesedését ebben az esetben sem adhatná el, és általában hosszú távú kötelezettségeket sem vállalhatna, ám a napi működésben szükséges intézkedéseket meghozhatná.

Az információk elektronikus nyilvántartási rendszereinek bővülése lehetővé teszi, hogy a közjegyzőket ma is kötelezik annak ellenőrzésére, hogy az elhunyt nem hagyott-e hátra olyan végrendeletet, amely szerepel a végintézkedések országos adatbázisában. A javaslat előírja, hogy a hagyatéki eljárásról szóló hirdetményt - az elhunyt lakóhelyén kívül - az interneten is közzé kell tenni, így a potenciális örökösök a jelenleginél nagyobb eséllyel jelentkezhetnének jussukért. A közjegyzői kamara feladata, hogy ennek a technikai feltételeit megteremtse.