Több tízezer családot érintő problémára hívta fel a figyelmet nemrégiben az egyik horti olvasónk. Panaszából kiderült: a budapesti Héra Alapítvány csak akkor hajlandó, a rászorulóknak egyébként jogosan járó, 100-150 ezer forintos, az áramhátralék törlesztésére szánt pénzt kiutalni, ha a települések önkormányzatai a kért összeg tíz százalékát "jótékony adományként" - vagyis egyfajta önrészként - befizetik az alapítványnak. Csakhogy sem a kistelepüléseknek, sem az ott működő vállalkozásoknak nincs pénzük erre, így sok helyen a jogosultak nem jutnak hozzá a támogatáshoz. A kérelmeket október végéig kellene eljuttatni a pályázatot kiíró alapítványhoz.

Fekete László Petőfibánya polgármestere ebben az ügyben több levelet is írt a Héra Alapítvány ügyvezetőjének, amelyben a kialakult helyzetet kifogásolta.

- Sérelmeztük, miért kell az önkormányzatoknak a rászorulók nevében önrészt fizetni, amikor ezt semmiféle törvény nem írja elő, az alapítvány kuratóriuma csak saját hatáskörében döntött így - mondta a petőfibányai polgármester. Hozzátette: sem az ÉMÁSZ, sem az E.ON, sem a Magyar Energia Hivatal nem szabott ilyen feltételt, amikor az áramszolgáltatóknál keletkezett extraprofit felhasználásáról döntött.

Kutas István, az E.ON PR-vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: az áramtörvény rendelkezik arról, hogy az áramvásárláskor és eladáskor keletkezett árfolyamnyereséget a szolgáltatók kötelesek visszajuttatni a fogyasztókhoz. Tavaly az ország legnagyobb szolgáltatási területével bíró E.ON esetében 1,6 milliárd forint volt ez az összeg: ennek hatvan százalékát - nagyjából egymilliárd forintot - a kormány rendelete szerint a krízisalapba utalták, a negyven százaléknak megfelelő, csaknem hatszázmillió forintot pedig két civil szervezet által - a Héra Alapítványon keresztül 460 millió, míg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közvetítésével 200 millió forint - juttatják el a fogyasztókhoz. Kutas István közölte: az E.ON célja, hogy a támogatásra szánt pénz az utolsó fillérig eljusson a fogyasztókhoz.

A rászorulók, a települések vezetői és más, az áramtámogatás kifizetésében érdekelt szervezetek is felháborodtak a Héra eljárásán, főként miután kiderült: az áramszolgáltatóktól kapott összeget az alapítvány egy darabig betéti számlán "kamatoztatja", s a pénz egy részét működésének finanszírozására fordítja. Átlagos banki betétkamattal számolva a csaknem félmilliárd forint "fialtatott" pénz így akár 40-50 milliós pluszbevételt is hozhat, s nagyjából ugyanekkora összeget jelent a tízszázalékos önrész is.

Vagyis - érvelnek polgármesterek és civil szervezetek vezetői - a Héra százmillió forintos extraprofithoz jut úgy, hogy azért semmit sem tesz: még az igénylések összegyűjtését és a tíz százalék "összekönyörgését" is az önkormányzatokra, vagy a szociális ellátásban érdekelt közhasznú társaságokra bízza.

Bacsó Nándor, a Héra Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint azért fogadják pályázati rendszerben, közvetlenül az önkormányzatoktól a támogatási igényt, hogy így biztosítsák a rendelkezésre álló pénz szétosztásának átláthatóságát és diszkriminációmentességét. A szociális rászorultságot szerinte csak a lakókörnyezetben lehet és kell megítélni. Hozzátette: a tízszázalékos befizetést hivatalosan nem önrésznek nevezik, hanem "önkéntes jótékony adománynak a társadalmi szolidaritás jegyében". Ha a térség ellehetetlenülő gazdasági és szociális helyzete miatt a jobb módú vállalkozók nem adakoznak, abban az esetben Bacsó Nándor szerint a településnek a saját költségvetéséből kellene fedeznie a tízszázalékos részt.

- Ha a befizetés egyik formája sem működtethető a rendkívüli elmaradottság miatt, akkor a kuratórium az egyedi indokok mérlegelésével eltekinthet e pénz befizetésétől - közölte Bacsó.

Az alapítvány ügyvezetője elmondta: a tíz százalékot, valamint a szolgáltatóktól kapott, s a felhasználásig banki betétben tartott összeg után járó kamatokat - az alapítvány működési költségeinek levonása után - szétosztják a rászorulók között. E mostani akció határidejének lejárta után is fognak még pályázatot kiírni ilyen jellegű támogatásra. Mint megtudtuk, a Héra Alapítványhoz október közepéig 134 önkormányzat nyújtott be pályázatot: több mint 2500 család nevében 66 millió forintnyi támogatást igényeltek.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint a Héra Alapítvány indokolatlanul kéri a tízszázalékos önrész teljesítését az önkormányzatoktól. Szerinte az eljárás sérti az esélyegyenlőséget, és lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Ezért levélben fordultak a Magyar Energia Hivatal elnökéhez, valamint az önkormányzati és a szociális miniszterhez, hogy segítsenek a probléma megoldásában.

- Addig is javasoljuk, hogy az érintett lakosok ügyében önrész vállalása nélkül igényeljék a támogatást az alapítványtól annak érdekében, hogy időben támogatáshoz juthassanak - ezt válaszolta főtitkár azoknak a Heves megyei polgármestereknek, akik e problémával korábban megkeresték.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet villamosenergia-támogatási programja az E.ON területén élő rászorulókon segít. Október közepéig hétszázan részesültek támogatásban, az áramszámlán történő jóváírás eddigi összértéke meghaladja az ötvenmillió forintot - tájékoztatott Fekete Dániel, a segélyszervezet sajtószóvivője. Az előzetes becslések alapján csaknem háromezer rászoruló kaphat támogatást a segélyszervezet keretéből. Ehhez 15 ezer igény érkezett, amelynek a szóvivő szerint az az oka, hogy - ellentétben a Héra Alapítvánnyal - ők egyedileg bírálják el a kérelmeket, s nem kérnek önerőt.