- Úgy jártunk, mint az egyszeri fiatalember a 18. születésnapján: előbb a családtagok megünnepelték a nagykorúvá válását, majd lekevertek neki egy nagy pofont - így jellemezte a Balatonkenesén kialakult helyzetet Sörédi Györgyné, az újdonsült város fideszes polgármestere azok után, hogy két nappal a városavatót követően feloszlatta magát a képviselő-testület.

Az eset nem előzmények nélküli: a 3500 lelkes Veszprém megyei település képviselői közül néhányan már korábban is kezdeményezték az önkormányzat feloszlatását elsősor-ban arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő összhang a vezetők és a testületi tagok közt, valamint a település irányítóinak hibájából számos beruházás és pályázat meghiúsult, illetve sikertelenül zárult. A szeptember 28-i önfeloszlatás mégis váratlan volt, hiszen arra egy olyan rendkívüli testületi ülés keretében került sor, amelynek napirendjén eredetileg nem is szerepelt ez a téma.

Lengyel János önkormányzati képviselő - aki a rendkívüli ülésen az önfeloszlatásról szóló szóbeli előterjesztést tette - kérdésünkre válaszolva épp azzal indokolta e lépését, hogy a képviselők által kezdeményezett ülésről a polgármester és az alpolgármester is távol maradt, amivel szerinte semmibe vették a többség akaratát. Kürthy Lajos, aki a pénzügyi bizottság elnökeként a rendkívüli ülést levezette, azzal érvelt, hogy a megjelent hét képviselőt feldühítette a városvezetők hozzáállása, hiszen azért hívták össze a testületet, hogy egy konkrét ügyben megvizsgálják Sörédi Györgyné felelősségét. (A polgármester egy korábbi testületi ülés után olyan határozatot vetetett fel a jegyzőkönyvbe, amelyről nem volt szavazás.)

Sörédiné távolmaradásáról azt mondta: családi okokból váratlanul el kellett utaznia, az alpolgármester pedig más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni az ülésre.

A tizenkét tagú, jórészt független képviselőkből álló testületből heten vettek részt a rendkívüli ülésen, és mindanynyian támogatták Lengyel János javaslatát az önfeloszlatásról. A döntés meglepte a keneseieket, akik az elmúlt hetekben egymástól és a városatyáktól is azt kérdezgették: miért volt erre szükség. Ráadásul Sörédi Györgyné már az ülés másnapján jelezte, hogy jogszerűtlennek tartja a határozatot, mivel álláspontja szerint csak akkor vezethette volna le más személy az ülést, ha ő és az alpolgármester is tartósan kiesett volna a munkából. Erről azonban szó sem volt.

Ezért a polgármester - vétójogával élve - ismét napirendre tűzte az önfeloszlatás ügyét, és október 14-re újabb rendkívüli ülést hívott össze. Ezen már valamennyi képviselő részt vett, de a városlakók közül is sokan eljöttek, és szót is kértek. A személyeskedésektől sem mentes kétórás vita során a képviselők főként régi sérelmeiket és konfliktusaikat sorolták, míg a hallgatóság soraiból többen is kifejtették: nem értik a belháborút.

Sörédi Györgyné indítványozta, hogy szavazzanak újra az önfeloszlatásról, ám Wolf Viktória jegyző jelezte: erre nincs mód, mivel az önkormányzati törvény szerint a helyhatósági választásokat megelőző év október elseje után már nem lehet feloszlatni a képviselő-testületet. A jegyző azt is közölte, a regionális államigazgatási hivatal álláspontja szerint nem volt jogsértő az önfeloszlatás. Ezek után arról szavaztak a városatyák, hogy visszavonják-e a szeptember 28-i határozatot, de a hét "dühös" képviselő nem változtatta meg korábbi álláspontját. Ezzel eldőlt, hogy a városavató után időközi választások lesznek.

Sörédi Györgyné azonban továbbra is jogszerűtlennek tartja az önfeloszlatást, ezért bírósághoz fordul.