Az Újkorcsoport nevű civil szervezet néhány hete Szabó Máté ombudsmanhoz fordult: a fiatalokból álló mozgalom tagjai tiltakozásukat fejezték ki a szociális kártya tervezett bevezetése miatt. A levélhez számos szervezet csatlakozott, az első aláírók közt szerepel Ferge Zsuzsa szociológus is. Szabó Máté válaszlevelében azt írta, csak akkor lehet az alkotmányosság kérdését vizsgálni, ha meglesz az önkormányzat rendelete a szociális kártyáról.

Ma tárgyal erről a monoki a képviselő-testület. Kérdés, hogy milyen pénzbeli ellátásokat akarnak a kártyára utalni. Ha csak azokat, amelyeket a település saját költségvetéséből gazdálkodik ki (rendkívüli segélyek), akkor szakértők szerint ez nem lenne alkotmányellenes. Kovács Béláné monoki képviselő lapunkkal azt közölte, hogy általában ezer és ötezer forint közötti rendkívüli segélyeket osztanak ki. Vagyis: nem valószínű, hogy a kártya csak a települési segélyeket tartalmazná, annak ugyanis semmi értelme nem lenne.

Szakértők egybehangzó véleménye ugyanakkor, hogy ha olyan segélyeket is erre utalnak, amelyekhez az állam költségvetési forintokat tesz hozzá (ilyen például a rendszeres szociális segély vagy a rendelkezésre állási támogatás), akkor az már alkotmánysértő lenne.

Kaderják Dániel elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az Újkorcsoport Monokon rövid időn belül 225 aláírást gyűjtött össze a kártya bevezetése ellen. Ez szerinte azt jelzi, hogy az ezernyolcszáz fős kistelepülés nem áll ki egyöntetűen a kártya gondolata mellett, ami sem országosan, sem helyi szinten nem jelentene megoldást.

- Ha nem tudunk a szegényeknek segíteni, legalább ne ártsunk nekik - idézte egy amerikai szegénységkutató gondolatát Ferge Zsuzsa a sajtótájékoztatón, hozzátéve: a kártya sem az uzsora, sem a "félkarú rabló" problémáját nem oldja meg, viszont sérti a szegények önrendelkezési jogát, és megbélyegzi az érintetteket.

Szepessy Zsolt polgármester a nyár közepén vetette fel először, hogy a segélyeket szociális kártyára utalnák, mert ezzel kontrollálni lehetne a rászorulók pénzfelhasználását. Ötletének lényege: a pénzbeli ellátás szociális számlára érkezne, ahonnan kártyával lehetne lehívni meghatározott termékekre, szolgáltatásokra. Az azóta pártot alapító, a 2010-es országgyűlési választásokra készülő Szepessy ráérzett az erősödő szegényellenes közhangulatra.

"Azért én nem akarok dolgozni, és egy adóforintot sem vagyok hajlandó fizetni, hogy valaki az általam befizetett adóból fölvett segélyt vigye a kocsmába, vigye a játékgépbe, adja oda az uzsorásnak és költse cigarettára" - mondta a Duna Televíziónak, és ezzel sok ember véleményét megfogalmazta. Elterjedt nézet ugyanis, hogy a segélyből élők "elherdálják" a pénzt. Ezt viszont semmilyen kutatás nem támasztja alá.

A szociális tárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a segélyre szorulók tíz százaléka kótyavetyéli el a család bevételeit. A szegénységet kutató szociológusok ennél kisebb számot mondanak: ők három-hét százalékra becsülik ezek számát.

A tárcánál folyamatosan lobbiznak olyan társaságok, amelyek érdekeltek lehetnek a kártya szolgáltatásainak bővítésében - eredménytelenül. A kártyakibocsátó és az informatikai rendszer kiépítésében érintett cégek pedig az önkormányzatokat bombázzák ajánlataikkal. A fényképpel ellátott kártyából ugyanis hasznot lehet húzni.

Monokon már zajlik a "fotózkodás", az egyik élelmiszerboltban már próbavásárlással is tesztelték a kártyát. De hivatalosan még nem indult be a rendszer. Ehhez az önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. A rendelet elfogadásához hat igenre van szükség, ami összejöhet, mert a tízfős testületből csak négyen ellenzik a kártyát. Úgy tudjuk, ha a település a szakemberek szerinti értelmezésben alkotmánysértő rendeletet fogad el, Kovárik Erzsébet, a tárca államtitkára az Alkotmánybírósághoz fordul.