"Nem kellene ötödik osztályban Homérosznál elkezdeni az irodalomtanítást, majd nyolcadikban, idő hiányában, semmit nem tanulni a XXI. századi irodalomról, azután középiskolában mindent elölről kezdeni, és szintén semmit nem tanulni a kortárs irodalomról az érettségi évében." Ezzel is indokolta Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő azt módosító indítványt, amely a 12 évfolyammal működő iskolákban - mintegy 200 ilyen intézmény van - lehetőséget nyújtana arra, hogy hatodik osztályig folytassák a nem szakrendszerű oktatást.

Egy ilyen irányú javaslatot a volt oktatási miniszter Sándor Klára SZDSZ-es képviselőtársával már a tavaszi ülésszakban is benyújtott - és ennek az Országgyűlés oktatási bizottsága zöld utat is adott -, szeptemberben azonban ezt visszavonták. Az ugyanis a nyolc évfolyamos gimnáziumok eltörlését is tartalmazta: ezzel pedig a szocialisták nem értettek egyet. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztését ráadásul kötelezővé tette volna a 12 évfolyamos iskolákban. Mindez tavasszal nagy vitákat váltott ki: sokan úgy értelmezték, hogy a tantárgyak eltörlése a cél.

- Erről szó sincs - szögezte le Magyar Bálint. - A nem szakrendszerű oktatás valójában azt jelenti, hogy műveltségi területek szerint folyik a kulcskompetenciák fejlesztése. Az alsó tagozatban most is eszerint tanítanak: mégis van írás-, olvasás- vagy matematikaóra. A matematika például önálló műveltségi terület a nemzeti alaptantervben, a földrajz, a biológia, a kémia viszont együtt, a természetismeret órán jelenne meg - magyarázza Magyar Bálint. Vagyis: nem szűnnének meg a tantárgyak, csak a szigorú szaktárgyi bontás lazulna.

Ennek ellenére a most zárószavazásra váró, szeptemberben újból benyújtott javaslat - szocialista nyomásra - már csupán választható módon vezetné be ezt az oktatási formát a 12 évfolyammal működő iskolákban. A volt oktatási miniszternek azonban nem titkolt célja, hogy ezáltal - a "jó példát bemutatva" - a jelenlegi 4+4+4-es felől (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) hosszabb távon a 6+6-os szerkezet felé tolja a magyar iskolarendszert. A szándék az, hogy hat évig tartó alapozó szakaszra épüljön rá a későbbi szigorú szaktárgyi oktatás.

Magyar azt mondja: a diákok szövegértési és matematikai képességét mérő PISA-vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszabb alapozó szakasz javítja a diákok teljesítményét. - Függetlenül az oktatásra fordított pénz mértékétől, azokban az országokban teljesítenek jól a diákok, ahol a 6+6-os szerkezet működik, a hazánkéhoz hasonló, 4+4+4-es iskolarendszert fenntartó országok hátul kullognak - mutatott rá.

A változtatást Magyar Bálint szerint indokolja az is, hogy ma már 18 éves korig tart a tankötelezettség, így minden diák 12 évig ül az iskolapadban. Fölösleges nekik tehát mindent kétszer megtanítani, miközben az alapok megerősítésére nincs idő. Hozzátette: az elmúlt 30-40 évben két-háromszorosára duzzadt az elsajátítandó ismeretanyag, az iskolákat a lexikális adatok dömpingje jellemzi, mindeközben rengeteg diák küzd alapvető írás-olvasási problémákkal.

Megjegyezte: a politikai elit tudja, mi a jó oktatási forma, hiszen hat évfolyamos gimnáziumokba járatja gyermekeit, eközben viszont álságos módon tiltakozik a 6+6-os rendszer bevezetése ellen. A Fidesz ugyanis nem ért egyet az elképzeléssel: továbbra is a 8+4-es iskolarendszert támogatja, de szükségesnek tartja a tehetséggondozó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok megtartását is. A szakszervezetek pedig elsősorban azért tiltakoznak, mert úgy látják: megkérdezésük nélkül születnek nagy horderejű döntések az oktatásban.

A javaslatról ma szavaz az Országgyűlés: az új verziót - azzal a megkötéssel, hogy a fenntartónak igény esetén biztosítania kell a hagyományos oktatási formát is - a szocialisták is támogatják.

Kék szalaggal a jövő évi költségvetés ellen

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt kéri minden tagjától és a közoktatás iránt felelősséget érző szimpatizánsaitól, hogy a költségvetési törvény novemberi elfogadásáig kék szalag viselésével tiltakozzon a törvénytervezet ellen - erről a tömörülés hétvégi munkakongresszusán döntött.

Tiltakozó nyilatkozatot is elfogadtak a költségvetés ellen, ebben elutasítják a közoktatásból történő újabb forráskivonást. Tiltakoznak azért, mert a teljesítménymutatók és egyéb normatívák drasztikus csökkentése miatt tízmilliárdok kerülnek ki a közoktatás finanszírozásából, s a 2005-től csökkenő támogatások következménye, hogy az oktatás minősége veszélybe került. A PSZ szerint nem lehet tovább a pedagógusok lelkiismeretére és gyermekszeretetére hivatkozni.

Tiltakoznak azért is, mert az oktatás minőségét erősen befolyásoló pedagógus-továbbképzésre és pedagógus-szakvizsgára fordítható forrás töredéke az eddig is kevesellt összegnek. Az érdekvédelmi szervezet azt követeli, hogy folytatni lehessen a megkezdett továbbképzéseket, ezek finanszírozása a tartalékkeret terhére történjen. A PSZ azt követeli a kormánytól, hogy a 2010. évi költségvetési törvényben a közszféra munkavállalóinak keresetét és a közoktatás finanszírozását gondolják újra