Rendkívül fontos, hogy minden vezető politikus felismerje a határt a szabad véleménynyilvánítás, illetve a gyűlöletre uszítás között. Magyarországgal kapcsolatban az az egyik fő aggodalmam, hogy ez a határ nincs világosan kijelölve - mondta lapunknak nyilatkozva Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogokkal foglalkozó biztosa.

- Ez a vezető politikusok felelőssége, bárhol álljanak is a politikai palettán - tette hozzá. A svéd emberjogi aktivista és diplomata nem akarta kommentálni Molnár Oszkár fideszes képviselő, edelényi polgármester ügyét, de azt hangsúlyozta: bármikor hangozzék el antiszemita, homofób vagy cigányellenes kijelentés, a pártok vezetőségeinek ki kell jelenteniük, hogy az ő irányvonalukba ez már nem fér bele. Hammarberg a magyarországi romák helyzete, a népcsoportot érő hátrányos megkülönböztetés és az életellenes támadások okainak kivizsgálása miatt látogatott Budapestre. Tárgyalt a kisebbségi ombudsmannal, a külügyminiszterrel, az igazságügy-miniszterrel és Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottal, valamint néhány civil szervezet vezetőjével.

Hammarberg szerint nem- csak a politikusoké a felelősség, hanem az összes vallási vezetőé, a szakszervezeteké és a sajtóé is.

- Alapvető etikai szabályokat kell újjáéleszteni: mi fogadható el egy demokratikus társadalomban, és mi nem - mondta.

Arra a kérdésünkre, látott-e szándékot "a határ meghúzására" Magyarországon, a biztos közölte: azok, akikkel találkozott, felismerték, hogy a Magyar Gárda probléma, és a Jobbik retorikája elfogadhatatlan. - Az lenne jó, ha a választási kampány elején a pártok megegyeznének abban, hogy nem engedik meg az egyes embercsoportokkal szembeni támadásokat - javasolta.

- Magyarország ortodox módon értelmezi a szólás szabadságát, csak nagyon kevés kivételt enged meg. Remélem, őszinte vita alakul ki erről, mert a szólás szabadságának vannak bizonyos korlátai - mondta a biztos a gyűlöletbeszéd-törvénnyel kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy az emberi jogok európai egyezményének tizedik cikkelye is kitér arra, hogy szükség van kivételekre, az értelmezéshez pedig az emberi jogok európai bírósága döntéseinek vizsgálatát javasolta.

A roma elit, a roma vezetők felelősségéről a biztos elmondta: önkritikára lenne szükség a roma közösségen belül, de e vitán nekik kell átesniük. - Meg kell nézni, miért olyan megosztottak, miért szorulnak háttérbe a nők - mondja. Mindemellett aktivizmust ajánlott a romáknak. - Ne féljenek kifejezni a véleményüket! - üzente. A Jászladányból a Hősök terére a múlt vasárnap megérkező, a szegregáció ellen tiltakozó tüntetést jó kezdeményezésnek tartja. - Minden polgárjogi küzdelemben meg kellett harcolni a jogokért. Azokban az országokban, ahol sikeres romajogi mozgalom van, ott aktív volt a közösség, főleg a fiatalok álltak ki jogaikért - mondta.