A hazai szakembereket megosztja az eredmény. Dr. Bánhegyi Dénes, a fővárosi Szent László kórház AIDS- osztályának vezetője nem tudja, kitől szereztek adatokat a kintiek. Szerinte a betegek ellátásban hiányt biztosan nem szenvednek, de az igaz: a betegekkel, fertőzöttekkel szemben komoly előítéletek vannak, rendszeres a diszkriminációjuk és a megbélyegzésük, a jogszabályok pedig sok anomáliát tartalmaznak. A szabályozás az egészségügyi dolgozókat például kötelezi az AIDS-szűrésre, a prostituáltak szűrése viszont nem rendezett.

A Társaság a Szabadságjogokért elnökét nem lepte meg az "osztályzat". Dénes Balázs szerint ugyanis kollégájuk folyamatosan készít e témáról jelentéseket, s rendre kiderül, a helyzet alapos rendezésre szorul. Egyrészt emberi jogokat sértő, másrészt veszélyes: egy "robbanás" esetén nem lennénk felkészülve, hogy megállítsuk a betegség terjedését.

Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS-es programjának vezetője korábban arról beszélt, hiába írja elő jogszabály, hogy bizonyos fertőző betegségek esetén úgy kell jelentést adni, hogy senkit se lehessen azonosítani, a gyakorlat más. Az adatgyűjtők ugyanis a taj számot azonosításra alkalmatlan eszköznek tartják, a jogvédők éppen ellenkezőleg, azt állítják, a taj számból igenis tudható, ki a beteg. Márpedig az ÁNTSZ kötelezően jelent a háziorvosoknak a fertőző betegségekről, így arról is, ha valakiről kiderül, hogy HIV/AIDS-beteg vagy szifiliszben szenved. A TASZ áprilisban Joóri András adatvédelmi biztoshoz fordult, akinek vizsgálata folyamatban van.

A jelentésről az érintettek véleményét is meg szerettük volna tudni, de az egyik, betegeket és fertőzötteket összefogó szervezet vezetője épp fogorvoshoz sietett, s nem volt módja halasztani.