Ma Magyarországon és az Európai Unióban a cigányság társadalmi integrációja a legsürgetőbb feladat - ezt mondta Sólyom László államfő az EU-alapok szerepe a roma integráció elősegítésében című, többnapos budapesti konferencián. Az államfő úgy látja, hogy a többség őszinte akarata és empátiája nélkül nem lehet megoldani az integrációt. Sólyom szerint azok, akik utálják a cigányságot, nem tudják pontosan, kiket utálnak, másrészt a romák "agyon vannak kutatva", akadnak olyan települések, amelyeket szociológusok hada száll meg. Sólyom László hangsúlyozta: az integrációt mindkét félnek akarnia kell. Az elnök jogosnak tartja, hogy a nyomorúságukért ne egyedül a cigányokat tegyék felelőssé, miként azt is, hogy nem lehet mindent a külső körülményekre és a megkülönböztetésre fogni. Az államfő szerint az állami szerepvállalást erősíteni kéne, például szociális üzemeket lehetne létrehozni, amelyek értékes és hosszú távú munkát biztosíthatnának a hátrányos helyzetű térségekben. Sólyom szerint ilyen lehetne egy "a teljes állami szektor elektronikai hulladékát" bontó üzem. Az államfő úgy véli: értelmes munka kell, mert csak azon keresztül vezet út az integráció felé.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a konferencián kérdéseket tett föl: "Önök tudják-e, hogy a nyomoriskolákból kikerülve mi lesz a cigány gyerekek sorsa? Jó esetben munkanélküliek lesznek, vagy börtönben fognak ülni. Tudják, miért? A cigányok 15-20 évvel kevesebb ideig élnek, mint a nem cigányok. Önök tudják, miért? A BKV-nál több pénzt fizettek ki végkielégítésre, mint amennyit cigánytelep-felszámolásra költöttek. Miért? Tudják-e, hány ilyen konferencián vettek már részt? Vizsgálják meg a lelkiismeretüket, hogy tettek-e annyit, hogy tényleg történjen változás!"

A kisebbségi ombudsman szavait követő döbbent csendet Vladimir Spidla európai esélyegyenlőségi biztos csak részben oldotta, amikor arról beszélt: az integrációnak az oktatásban, a szociális szférában és az egészségügyben is meg kell valósulnia. Utalt arra, hogy az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikát egyre erősebben támogatja az EU. Ezt megerősítette lapunknak Katarina Mathernova, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős igazgatóhelyettese, aki azt mondta: jó megoldás ez a jellegzetes magyar találmány, amelynek lényege, hogy addig nincs falu- vagy városrehabilitációra uniós pénz, amíg a település nem készít olyan esélyegyenlőségi tervet, amelyben vállalja a szegénytelepek felszámolását.

- A bizottság javasolni fogja, hogy ezt az elvet a tagállamok építsék be politikájukba a források elosztásánál - nyilatkozta lapunknak Katarina Mathernova, akinek a nevéhez egy rendkívül fontos előterjesztés köthető, amelyről nemsokára szavaz az Európai Parlament: ha elfogadják, akkor már a jövő évtől megnyílik a lehetőség arra, hogy EU-s forrásból valódi integrációt és telepfelszámolást lehessen megvalósítani. Eddig ugyanis csak újítgatni lehetett a cigánytelepeket: a putrikat nem volt mód kiváltani, mert új lakás vásárlására nem lehetett uniós pénzt költeni. Ez áttörést hozhat a telepfelszámolási programokban Magyarországon is. Ha a javaslat átmegy az EP-n, amiben Mathernova bizonyos, akkor a tagországok kérelmezhetik az Európai Bizottságnál, hogy kormányaik módosítsák operatív programjaikat. Ha ezt Magyarország is megteszi, a valódi telepfelszámolásnak nem lesz anyagi akadálya.