A metró hátsó kijáratánál kusza vezetékek viszik a menynyezeti lámpatestről az áramot egyik-másik üzletbe. Másutt áramlopásnak veszik, ha valaki a közvilágításra csatlakozik. Itt naponta ezrek járnak el szigetelőszalaggal rögzített csatlakozások alatt, mégsem akadt senki, aki megkérdezné, mit keres a konnektor a plafonon az aluljáróban? Igaz, az sem zavart senkit, hogy a falból rozsdás betonvas áll ki fejmagasságban, vagy a padlón tócsákba gyűlő víz még véletlenül sem a csatornanyílás felé folyik.

"Tizenegy éve költöztem a Nyugati aluljárójába. Veszekedés után felugrottam az első vonatra, az pont a Nyugatiba hozott. Lesétáltam a peronról, megálltam a lépcső alján, néztem a tömeget. Először aludtam a földön, kartonpapíron. Reggel hatkor jött a rendőr, felkeltett, hogy ne akadályozzam a forgalmat. Sok embert ismertem meg. Barátaimmal segítettünk lecipelni az erősítőt a koreai papoknak, hogy felolvassanak a Bibliából, ételosztás előtt. Tavasszal elvitte az alkohol a páromat, hajléktalan volt ő is. A többiek összeverekedtek azon, hogy melyikük örökölt engem. Mondtam, nem kell egyikük se, azóta nem mentem le az aluljáróba. Felköltöztem a parkba." (S. Violetta egykori szolnoki titkárnő)

Az áldatlan állapotokat két civil szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány vezetői elégelték meg. Júniusban bejelentették: jelképesen örökbe fogadják az aluljárót, és afféle önjelölt gazdaként megpróbálnak rendet csinálni, míg az illetékes hatóságok rá nem szánják magukat. A következő hetekben számos támogató csatlakozott kezdeményezésükhöz, üzletek, intézmények, magánszemélyek, s partnerre találtak a közterület-fenntartó társaság vezetésében is. Szeptember 18-án látványos akció keretében félszáz önkéntessel álltak neki a gazdátlan területek takarításának. Amikor néhány óra után levonultak, az aluljáró ugyan nem volt tiszta, de néhány felirattal kevesebb csúfította a burkolatot, és a mozgólépcső színe is egy árnyalattal világosabb volt.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt mondja, az aluljárót örökbefogadó civilek még ebben a hónapban újra hallatnak magukról, munkatársaik egy ajándékba kapott takarítógéppel nap mint nap tisztítják majd az évek óta piszkosan hagyott részeket, és a kisebb karbantartási feladatokat is ellátják. A három kerület határán fekvő, 1980-ban épült aluljáró többek között a fővárosi önkormányzat, a VI. kerület, a MÁV és a BKV tulajdona. Így fordulhat elő az, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nem az egész aluljárót takarítja, mivel az "idegen területekre" nincs megbízása.

- Azt szeretnénk elérni, hogy az aluljáró üzemeltetése egy kézbe kerüljön, legyen felelős gazdája, akár egy nonprofit szervezet, amelyben a mostani tulajdonosok is szerephez jutnának - mondja Vecsei Miklós. - A minimális cél, hogy legyen egy felelős szervezet, amely helyreállítja a környezetet és rendet tart. Legyen ingyenes a vécé, szűnjön meg az italmérés, a bóvliárusok helyén nyíljanak kulturált üzletek. Ha térfigyelő kamerákkal szerelik fel az aluljárót, csökken a bűnözés, kiszorítható a prostitúció. Ez nem jelenti azt, hogy steril környezetté akarnánk tenni az aluljárót, utcazenészek, amatőr színjátszók továbbra is használhatnák a helyet, de rendezett körülmények közt. Az aluljáró örökbefogadását modellkísérletnek tekintjük, azt szeretnénk megmutatni, hogy nem kell mindenben az állam különféle hivatalaira várni.

"Tavasztól késő őszig itt lakom a csigalépcső melletti padon. Fiatalon Európa-bajnok bokszoló voltam. Ha 1982-ben nem bontok szerződést az egyesületemmel, most biztos, hogy edző lennék valahol. Így két szék között a padlóra ültem, a karrierem kisiklott, én meg inni kezdtem. A Visegrádi utcában ismerek egy-két idős embert, ha lejönnek bevásárolni, némi apróért cipelem a szatyrukat. Segítek a zöldségesnek, múltkor a sörözőbe vittem le harminc karton sört, mert a főnök eltörte a kezét. Utána hozott nekem valamit a török étteremből, néztem, mi lehet az, életemben nem láttam még ilyet." (M. István volt sportoló)

A Nyugati téri aluljáró hasznosításának lehetőségeit több alkalommal is szakértők vizsgálták. Javaslataik szerint a teljes felújítás után pályázati úton kellene értékesíteni az üzletek bérleti jogát. Az aluljáróban jelenleg negyvenöt üzlethelyiség működik, összesen 1230 négyzetméteren. Van sexshop, ajándéküzlet, söröző, borozó, újságos és dohányáru, ruházati boltból mindjárt tizenöt. A fővárosi önkormányzat területére csupán tucatnyi üzlet esik, ezek bérleti díjából tavaly alig több mint tizenhárommillió forint folyt be. Amikor az egyik kiadó üzletért az aluljárót örökbe fogadó aktivisták is jelentkeztek, kiderült, a bérlők sokszoros áron adják tovább a helyiségeket, a környéken kialakult 60 euró/négyzetméteres havi díj a Nyugati téren is elfogadott - csak nem a tulajdonos szedi be. Ez egyébként a mostani 13 millióval szemben 190 milliós éves díjat jelentene.

"Három éve még albérletben laktam, munka után délutánonként lejöttem az aluljáróba Fedél Nélkült árulni. Ma nincs se albérlet, se munka, csak a Fedél Nélkül maradt. Ma egész délelőtt annyit kerestem, hogy tudtam inni egy kávét. Este összeszedem a motyómat, fölmegyek az üvegkorlát másik oldalára, onnan nem küldenek el a rendőrök. Reggel visszaülök ide a Bajcsy-Zsilinszky úti lejárat aljába, kiteszem az újságot, a poharat, figyelem, mikor koppan benne az apró." (K. Péter egykori parkettás)

- A közterület-fenntartó üdvözli a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezését, társaságunk is azon a véleményen van, hogy az aluljáró létesítményeinek egy kézben kellene lenniük, akkor a teljes területen érezhető lenne egy felelős gazda jelenléte - mondta érdeklődésünkre Horváth László helyettes szóvivő. - Az FKF Zrt. 2012-ig 35 budapesti aluljárót fölújít és fokozottan takarít. A 2,5 milliárd forintos költségvetéssel megvalósuló program egyik kiemelt helyszíne a Nyugati téri aluljáró, ahol idén év végéig biztonsági kamerákat is felszereltet a társaság.