Sólyom László álláspontja szerint a Ptk. kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, amely egyebek mellett olyan fontos kérdéseket szabályoz, mint a cselekvőképesség, a személyiségvédelem, a házasság, a tulajdon mibenléte és megszerzése, a különféle szerződések és az öröklés. Így annak minden részletében átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie - fogalmaz az államfő, aki a törvényt visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek.

"A polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálnia kell a létrejövő jogszabály minőségét. A kihirdetésre megküldött törvény megalkotására irányuló eljárás (...) ennek a követelménynek nem tett eleget", írja Sólyom a parlament elnökének címzett levelében.

Az államfő hangsúlyozza, hogy kevéssel a tervezet elfogadása előtt több mint kétszázharminc, nagyrészt érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be. Erre szerinte nem lett volna lehetőség, mert a zárószavazás előtt már csak technikai jellegű módosításokat lehetne kezdeményezni. Szintén aggályos, hogy ezeket a javaslatokat alig egyórás vita után fogadtak el. Az államfő szerint az efféle törvényhozási eljárás - amely a házszabállyal sem volt összhangban - eleve nem alkalmas arra, hogy eredményeként hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.

Az államfő szerint a kódexben komoly szerkesztési hiányosságok is találhatók. Példaként hozta fel a cselekvőképességgel vagy a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat. Néhány rendelkezéssel összefüggésben az elnök tartalmi kifogásokat is megfogalmazott. Nem ért egyet egyebek közt azzal, hogy a személyiségi jogok közt nem nevesítették a méltóságot és a becsületet. Vitatja Sólyom azt is, hogy a nagybácsi az unokahúgával, a volt férj a korábbi felesége egyenes ági leszármazottjával jegyzői engedély nélkül házasodhasson. Szerinte az öröklés szabályait is újra kellene gondolni, mert az özvegyi jogok sérülhetnek, ha a haszonélvezeti jogot más örökösök egyoldalúan korlátozhatják.

Mindezek alapján az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön az elfogadásáról, amely garantálja a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.

Kérdéses, hogy mit kezd ezzel a helyzettel a kormány. Elvileg megtehetik, hogy a törvényt minimális változtatás után - vagy akár az eredeti formájában - ismét szavazásra bocsátják, de akár újrakezdhetik az egész kodifikációs folyamatot is. Ha az előbbi utat választják, azt kockáztatják, hogy a Fidesz, kormányra kerülve, szemétbe dobja a kódexet.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium örömmel nyugtázza, hogy a köztársasági elnök - sokak álláspontjával szemben - nem látott alkotmányossági problémákat az új polgári törvénykönyvben. A tárca közleménye szerint a kormány alaposan tanulmányozni fogja az államfő által felvetett szempontokat, és "ha úgy ítéli, a szükséges korrekciókkal", mindenképpen kezdeményezi a törvény ismételt parlamenti elfogadását.

- A szocialisták által elfogadott Ptk.-val több súlyos probléma is van - tudatta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Szakmailag alkalmatlan, kidolgozatlan, nem bírja a magyar jogászszakma támogatását, ráadásul egy olyan kormány akar alapvető fontosságú törvényt alkotni, amelyet "a magyar emberek soha semmire nem hatalmaztak fel, kormányzásuk káros és ideiglenes". Az új, szakmai támogatást is élvező kódexnek szerinte a választások után, a "magyar emberek felhatalmazása alapján hivatalba lépő" kormányzat idején kell megszületnie.

Hivatalba lépése óta Sólyom László most a tizenkilencedik alkalommal dobott vissza törvényt a parlamentnek. További tucatnyi esetben viszont a jogszabály sorsát nem bízta a képviselőkre - a megfontolásra visszaküldött tervezetet ugyanis másodjára mindenképpen alá kell írnia -, hanem az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kért. Ami ez utóbbiakat illeti, a testület - bár időnként csak az elnöki vétó egyes részleteit illetően - a kifogásolt törvényekben mindig talált aggályos részt. Ha az államfő most is az AB-hez fordult volna, borítékolható, hogy a Ptk. nem lép hatályba: az eljárás elhúzódása miatt a várhatóan a Fidesz vezette kormány ezt nem tette volna lehetővé.