Új kulturális stratégia kidolgozását szorgalmazták szombaton a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett Polgári Gondolán. Balog Zoltán, az egyesület elnöke azt mondta: a nemzeti közösség bajain alapvetően a kultúra tud segíteni, ehhez a "teremtő erőhöz" szükség van azonban egy jó kultúrpolitikára. A miként legalább annyira kapcsolódott a politikához, mint a kultúrához.

Csoóri Sándor arról beszélt, hogy egy megbetegített, múltjától és jövőjétől megfosztott ország áll előtte. Az író-költő rábízta hallgatóságára az információt, hogy "Gyurcsány Ferenc földre szállásakor" elkezdte a karikázást a naptárában (a rossz napokat jelölte piros karikával), de abbahagyta, mert egy giccses, hisztérikus demokratikus bohózat játszódott le előtte mindennap. Már az jutott eszébe, hogy az első világháború utáni Trianon és a második utáni újabb Trianon, továbbá az 1956-os forradalmunk után mi már soha többé nem állunk talpra.

Csoóri Sándor felidézte, hogy az 1990-es évek elején sok magyar politikust szeretett volna meggyőzni arról, hogy "ha külön ország lesz Szlovákia és Csehország, a magyaroknak is kijárna egy magyar autonómia Szlovákián belül". Sajnos nem volt egyetlen politikus sem, és most sincs, aki az Európai Unió nyilvánossága előtt megkeresne egy logikai láncszemet, mely különbözne az eddigiektől - sajnálkozott, majd ostorozta a szlovák nyelvtörvényt. Az író törvényt sürgetett viszont arról, hogy a rádiók és a televíziók legalább 30 százalékban mindennap irodalommal, zenével, filozófiával foglalkozzanak. Németh László a magyar rádióval "csinált egy csodát a 30-as években". Valakinek most ugyanígy kellene feltárnia a televízió mesteri lehetőségeit is - jegyezte meg. Csoóri Sándor a kétkamarás parlamentet jelölte meg az előrelépés egyik zálogának. Szerinte a felsőháznak a nemzet erkölcsi-gondolati, tudományos, történelmi lehetőségeivel kellene foglalkoznia, s ott kell lenniük a határon kívül élő magyarok képviselőinek is.

Eperjes Károly színész az erkölcsi megújhodásról, a megtérés szükségességéről beszélt, s Gyurcsányra utalva arról: "Ferenc testvérért sem adják fel a küzdelmet, mert ők keresztények". Figyelmeztetett, hogy a kormányváltás után nem szabad pártszínekben gondolkodni, hiszen "együtt ülünk egy asztalnál, egy nemzethez tartozunk".

- Ha "lefordítjuk" a két európai parlamenti választást, akkor azt mondhatjuk, a Jóisten kétszer megengedte megéreznünk a kétharmados jobboldali győzelmet. A jobboldaliaknak tudniuk kell, nem lesz rend, ha a következő kormány nem szerzi meg a kétharmadot. S ha megvan, a kereszténydemokratáknak kötelező lesz szóvá tenni, hogy a törvényekben minimum a természetes isteni parancsok jelenjenek meg, mert új alkotmányra van szükség. Bár egyház és állam szétvált, a természetes lét alapjait kötelezővé kell tenni mindenki számára, hogy a közösség tényleg közösség legyen - hangoztatta Eperjes Károly, akit megtapsolt a közönség. A színész figyelmeztetett a "Marx-magyarból" a "Koppány-magyarba" való átállás veszélyére. Szerinte "a fajmagyarok", vagyis a szélsőjobboldal éppúgy nehezékek lesznek a kormányváltás után, "mint azok, akik eddig a jobboldalt nehezítették". Kodolányi Gyula a kulturális élet "eltartó rendszerének" kiépítését jelölte meg az új kormányzat legfontosabb feladatának. A költő, az Antall-kormány volt miniszterelnökségi államtitkára 1956-tal és a rendszerváltoztatással egy sorban fogalmazta meg: a kormányváltással ismét olyan fordulatra lesz szükség, "amikor helyre áll a lét rendje". A fordulat, az új kormányzati kulturális politika kapcsán tette szóvá, "nem tartható, hogy a nemzeti érzelmű művész éhbérért dolgozik".

Granasztói György történész felidézte az Orbán-kormány szimbolikus jelentőségű kulturális intézkedéseit - a Nemzeti Színház felépítését, a Művészetek Palotája előkészítését vagy a Szent Korona Parlamentbe szállítását, hangsúlyozva: ezek a lépések egy általánosabb célt, a nemzeti öntudat erősödését szolgálták. A kulturális kormányzat szerinte nagyvilági esztétikai nihilizmust követ, amelyről azt mondja, ez a demokrácia lényege. Negatív példaként emelte ki a Nemzeti Színház vezetésére Alföldi Róbert által benyújtott pályázat elfogadását. Szerinte fontos, hogy a következő kormány maga mögé állítsa a "megosztott, szétforgácsolt szellemi életet", ami rengeteg tapintatot és tiszteletet igényel.

- A cigányságot nem a mássága, hanem a nemzeti közösségen belüli különbözősége jegyében kellene támogatni, "méghozzá erőteljesen" - hangoztatta.