Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke és néhány társa Jászladánytól Budapestig gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet a cigányság elleni diszkriminációra. A 120 kilométeres útra kevesen vállalkoztak. De legalább a vasárnap délelőttre meghirdetett fővárosi demonstrációra több ezer résztvevőt vártak. A barátságtalan, esős időben hatszázan gyűltek össze a Hősök terén - nem kizárólag cigányok. A romák közül feltűnően sokan érkeztek Kelet-Magyarországról, főleg Borsodból.

A szervezők ügyeltek arra, hogy a koncertekkel tarkított rendezvény mentes legyen a politikától. Az országos roma vezetők is távol maradtak, ami részben érthető: lapunkban megjelent nyilatkozatában Kállai László elsősorban őket tette felelőssé azért, hogy "idáig fajult a helyzet". Szilvási István zenész, az egyik szónok vitába szállt ezzel az állítással, és sorolta az intézményeket, ahol egyáltalán nincsenek vagy alig vannak romák.

A cigányságnak egységes kisebbségként kell megmutatnia magát - hangsúlyozta Kállai László. Közlése szerint kilencszáz iskolában folyik szegregált oktatás, de ez csak egy a romák problémái közül. Nem tűrhetünk tovább, elég volt az alázatból! - jelentette ki.

A beszédek tartalma ellenére cseppet sem volt komor a hangulat: amikor megszólalt a zene, kisebb-nagyobb csoportok önfeledt táncba kezdtek. A rendezvény vége felé a nap is kisütött. A Hősök terén nézelődő külföldiek mosolyogtak, bizonyára azt hitték, hogy egy roma karnevál közepébe csöppentek.

Kora délután a sokaság az Andrássy úton át a budai Várba indult a köztársasági elnöknek címzett petícióval. A romák örömmel vették volna, ha Sólyom László fogadja őket, de az államfő sajtófőnöke jelezte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a hivatal egyik munkatársa veszi át a kiáltványt.

A demonstrálók szerint faji elkülönítés zajlik Magyarországon, erre utal a petíció címe is: "Tiltakozás az apartheid ellen". A roma jogvédők a köztársasági elnök belátására és együttérzésére apellálva azt kérik Sólyom Lászlótól, hogy "vegye kezébe a vezető szerepet" a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben. Legyen a nemzet egységének megtestesítője, emelje fel a szavát azokért, akiket kiközösítenek, és nem hallgatnak meg.

A petíció tizenkét pontban foglalja össze a legfontosabb követeléseket. Ezek között szerepel az iskolai szegregáció megszüntetése, a gettók felszámolása, munkahelyek létrehozása, a fejlesztési források egyenlő elosztása, egészségügyi programok indítása. A romák az Egyesült Államok példájára hivatkoznak, ahol a polgárjogi mozgalom nem érhetett volna el korszakalkotó sikereket, ha nem bírja a többségi társadalom józanul gondolkodó tagjainak támogatását.