A testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasság érvénytelenné nyilvánítása "aránytalanul súlyos jogkövetkezmény" lenne - olvasható a szűkszavú indoklás az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) az utolsó pillanatban benyújtott és el is fogadott módosító indítványban. A kormány az eredeti tervezetben több száz további változást kezdeményezett, és azok áttekintésére a képviselők a zárószavazásig mindössze két hetet kaptak. A csomagról - így a házasságkötés szabályainak liberalizálásáról - érdemi vita már nem is folyt.

A módosítás ezért csak az új Ptk. elfogadása után keltett megdöbbenést sokakban. Például a genetikusokban, akik az egészségügyi kockázatokra hívják fel a figyelmet, míg mások morális aggályaikat hangoztatják. Annak ellenére nagy a felháborodás, hogy testvérének gyermekével a nagybácsi vagy nagynéni az 1952 óta hatályos családjogi törvény szerint ma is köthet házasságot, ha azt a jegyző engedélyezi.

Több önkormányzatnál érdeklődtünk, hogy találkoztak-e ilyen kérelmekkel, ám rendre nemleges választ kaptunk. Az interneten ugyanakkor a rokonok közötti párkapcsolat elég gyakran visszatérő kérdés. A törvény előkészítésében közreműködő informátoraink nem tudtak pontos számot mondani, ám a nagynénik, nagybácsik, illetve unokahúgok, unokaöcsök közötti házasságok számát évente százas nagyságrendűre teszik, és az ilyen kapcsolatokat a jegyzők nem is nagyon akadályozzák meg.

A Ptk. tavaly benyújtott eredeti tervezete szinte betű szerint a ma hatályos szabályozást vette át, annyi pontosítással, hogy "felmentés akkor adható, ha a házasságkötés a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti". Az igazságügyi tárcánál viszont a kódex szövegének legutolsó átfésülésekor úgy látták: a jegyző nem alkalmas arra, hogy ilyen kérdésben felelősséggel dönthessen, ezért a "testvér testvére vér szerinti leszármazójával" kapcsolatos korlátozást egyszerűen törölték a szövegből.

Más kérdés, hogy amennyiben a házasulni szándékozó rokonokat genetikai tanácsadásra küldik, a jegyző az engedélyről megalapozottan határozhatna, és az esetleg születendő gyermek szempontjait is érvényesíthetné. A tárca ellenérve: erre a lehetőségre az anyakönyvvezető ugyancsak felhívhatja a párok figyelmet, másfelől könnyen lehet, hogy ők nem is akarnak közös utódot, akkor pedig a házasság nem jelent kockázatot.

Mellesleg elsősorban felvilágosító munkára van szükség - vélik -, mintsem hogy a viszonylag közeli hozzátartozók közötti szorosabb viszonyt törvényekkel tiltsák. (A Btk. csak az egyenesági rokonok szexuális kapcsolatát minősíti büntetendő vérfertőzésnek.)

Az ügyben megszólaló genetikusok - akiket állításuk szerint a módosításról nem kérdeztek, de a kodifikátorok szerint erre nem volt szükség, hiszen nem új jogintézményt találtak ki - meg is kezdték a felvilágosító munkát. Czeizel Endre és mások leginkább azt emelték ki, hogy a hozzátartozók génállományának egy része közös, ezért az örökletes betegségek kockázata jóval nagyobb, ha a szülők egymás rokonai. Például unokatestvérek esetében - akik különben házasodhatnak - a közös gének aránya egy a nyolchoz, míg egy testvér és testvérének a gyermeke esetén ez egy a négyhez. A kockázat tehát a kétszeresére nő, és a betegség átörökítésének valószínűsége a nagybácsi és unokahúg frigye esetén Czeizel szerint már megközelítheti a tíz százalékot.

Különben nem ez a Ptk. családjogi részében az egyetlen változás. Miközben a házasságot kizáró abszolút okok megmaradtak - ez csak az egyenesági rokonokra és a (fél)testvérekre terjed ki -, két további korlátozó rendelkezést is töröltek. Így jövőre a házastárs anyakönyvvezető elé állhat volt párja egyenesági rokonával, például a mástól származó lányával vagy fiával, de akár egykori anyósával vagy apósával is. Ugyancsak lazítottak az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti házasság szabályain: a mai tilalom az örökbefogadás megszűnte után már nem áll majd fenn, így az adoptált, ám nagykorúvá vált gyermekkel lehet házasodni.

Azt azonban, hogy mindebből lesz-e kihirdetett törvény, egyelőre nem tudni; az államfőnek a jövő héten kell döntenie arról, hogy aláírja-e az új Ptk.-t, vagy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek, esetleg az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kér.