"Ha egyéb nem történik, mint amiben most megállapodtunk, a kórházak finanszírozási gondjai májusra, szeptemberre újra kialakulnak" - mondta a kormányzat és a kórházi érdekvédők szerda késő délutáni megállapodása után Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója. Hozzátette: aláírták a megállapodást, de a tiltakozó akciósorozat zöld zászlait csak akkor vonják be, ha az alku számszerűen is része lesz a jövő évi költségvetési törvénynek.

A kormány most hitelbe ígért, mert Oszkó Péter pénzügyminiszter szavai szerint 2009-ben már egyetlen fillért sem tud előteremteni az egészségügy gondjainak orvoslására. Csak a jövő évi büdzsé terhére adhatnak. Miután a jövő évi költségvetés parlamenti vitája zajlik, ennek keretében a megállapodásban szereplő, mintegy 42,5 milliárd forinttal megemelik a gyógyításra költhető öszszeget. Ebből a jövő évi költségvetésre annyi tartozik, hogy a jelenlegi 719 milliárd forintos keretet 757 milliárdra javítják. Ezenfelül még októberben az idei tartalékok terhére 4,5 milliárdot fizetnek ki az intézményeknek.

Ezzel csaknem a dupláját kapják meg a kórházak és a szakrendelők a kormányzattól az eredetileg általuk követelt 25,5 milliárdnak. Az érdekvédők ennek ismeretében aláírták az egy héttel ezelőtt előkészített megállapodást. A dokumentum szerint még idén - két részletben - 10,5 milliárd forint többletfinanszírozáshoz jutnak, az összeg fennmaradó részét pedig a jövő év elején, úgynevezett 13. havi juttatásként kapják meg.

A megállapodás értelmében novembertől változik a finanszírozási technika is, a kormány visszaállítja az áprilisig hatályban volt úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot. A kórházanként meghatározott betegkvótán túl tehát ismét csak az ellátás bizonyos hányadát fizeti majd ki a biztosító. Az átlagos esetekért járó alapdíj 146 ezer forint lesz a mostani 150 ezer helyett.

Az intézmények nem azonos arányban részesülnek a kormány által biztosított pluszpénzből. A 24 órás sürgősségi ellátók, a súlyponti kórházak 110 százalékot kapnak. Az egyeztetés előtt a parlamenti szakbizottságban az ellenzék ezt kifogásolta, mondván: a területi kórházak így behozhatatlan hátrányba kerülnek. Csáky András (független) képviselő a kisebb intézmények érdekében azt javasolta: a bizottság állásfoglalásban szögezze le, hogy a kórházak intézménytípustól függetlenül, az elvégzett teljesítmények arányában osztozzanak a többleten. Ügyrendi javaslatát leszavazta a többség. Kökény Mihály, a bizottság elnöke azzal érvelt, hogy a testületnek nincs kompetenciája e kérdésben, hiszen nem ők tárgyalnak, hanem a kormány.

A bizottság ülésén, amelyen Oszkó Péter és Székely Tamás közösen tájékoztatott a tárgyalásokról, a pénzügyminiszter jelezte: most az a cél, hogy a kórházak adósságállományát a lehető legkisebbre szorítsák, és még pluszforráshoz is jusson az ágazat. De a jövő évben nem csak finanszírozási gondokkal kell szembenéznie az egészségügynek. Az alkufolyamat megkerülhetetlenné tette a hatékonyság javítását is. A többletköltésnek Oszkó szerint csak úgy van értelme, ha abból a lehető leghatékonyabb gyógyítás történik. Egyelőre nem tudni, a kórházaknak juttatott pénzt melyik területtől veszik el.