Akciócsoportok és visszafordított hanyatlás

Az ország 3020 településén 96 helyi LEADER-akciócsoport alakult, és dolgozta ki stratégiáját térsége fejlesztésére. A hagyományos kézműves mesterségek továbbadásától a tanyai iskolák közösségi célra hasznosításáig rengeteg érdekes, egyedi terv született.

A LEADER francia betűszó, melynek jelentése "közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért". Az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programja 1991-ben indult az akkori tagországokban. Az volt a cél, hogy megállítsák az elöregedő, elszegényedő vidéki térségek további leszakadását. A települési önkormányzatok, a helyben működő vállalkozások és civil szervezetek együttesen úgynevezett helyi akciócsoportokat hoznak létre. E csoportok maguk jelölik ki a földrajzilag összefüggő, 10 ezer és 100 ezer közötti lakosságszámú működési területüket, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a statisztikai kistérségekkel. Az akciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiát készítenek, amely a lokális adottságokra és igényekre épül. A konkrét projekteknek összhangban kell lenniük a stratégiával - az egyes fejlesztések így összeadódnak, és a végeredmény az adott térség öszszehangolt fejlődése lesz. A LEADER-mozgalom lényege az önszerveződés, az innováció és a helyi döntéshozatal. Azokban az országokban, ahol már csaknem két évtizede működik, felfrissítette a vidéken élők gondolkodásmódját, összefogásra és öntevékenységre serkentette a helyben élőket, megállította, vagy visszafordította a vidéki térségek hanyatlását.

A 2007 és 2013 közti időszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelyét képezi a LEADER: több mint 70 milliárd forint támogatást fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. A LEADER célkitűzései nem azonosak, de tartalmaznak átfedést az ÚMVP III. tengelyének intézkedéseivel - falumegújítás, örökségmegőrzés, mikrovállalkozás- és falusi- turizmus-fejlesztés. A LEADER-támogatás felhasználása - annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig - teljes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik - hangsúlyozta Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője.

A programban 3020 - tízezer főnél kisebb lélekszámú, vagy négyzetkilométerenként 120 főnél alacsonyabb népsűrűségű - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult település részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. Elkészültek a helyi vidékfejlesztési stratégiák, amelyek meghatározott célterületek köré csoportosítva részletesen tartalmazzák, hogy mire fordítsák a rendelkezésükre álló forrásokat. A támogatás azok számára hozzáférhető, akik helyben teremtenek értéket, ott élnek és dolgoznak: a pályázók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyekből állhat. A Dél-Alföldön, Kiskunfélegyházán van a központja a Kiskunok Vidékéért Egyesületnek. Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskunmajsa környékén 24 önkormányzat, illetve a helyi vállalkozók és civil szervezetek működnek együtt a vidék fejlesztése érdekében. Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere, az egyesület elnöke megjegyezte: a térség jellemzője a kiterjedt tanyavilág. Halas határában ugyanis több mint négyezren, Félegyháza tanyavilágában több mint háromezren élnek szórványtelepüléseken. Négy fő célt határoztak meg: a falvak és a tanyás térségek megújítását, a helyi örökség megőrzését, a turizmus ösztönzését, valamint a mikrovállalkozások fejlesztését.

Ficsór József kérésemre kiemelt két speciális célkitűzést: bezárt tanyai iskolákat adnak át a haleszi és a Nagyszőlő úti gazdakörnek, és közösségi célokra felújítják őket. Ugyancsak felújítanak számos rossz állapotba került tanyai keresztet - ezek a helyi lakosság szakrális helyei, fennmaradásuk erősíti a külterületen élők összetartozás-érzését.

A Tolnai Hármas Összefogás Nonprofit Kft. a bonyhádi, a dombóvári és a tamási kistérség 41 települését fogja egybe. Fejlesztési stratégiájuk a helyi adottságokat kihasználó, de a piaci igényekhez igazodó, fenntartható projektekre épül. Céljuk, hogy helyben tartsák a szakképzett munkaerőt, és újabb vállalkozásokat vonzzanak a térségbe - mondta Kocsisné Rátkai Melinda ügyvezető.

Juhász Rózsa, a munkaszervezet vezetője néhány konkrét példát is említett. A Völgység gyümölcstermő területein olyan program zajlik, ahol munkanélkülieket tanítanak meg a mezőgazdasági termelés fortélyaira. Több faluban kézműves portákat alakítanak ki, ahol bemutatják a hagyományos mesterségeket, az érdeklődők meg is tanulhatják azokat. Nagyon örülnek, hogy a vonatkozó rendelet lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, hagyományos eszközök beszerzésére és felújítására is lehet támogatást szerezni.

Mindkét helyi akciócsoportnál kiemelték: bár voltak viták, a célokban és az eddigi támogatások odaítélésében is sikerült megegyezniük. Mind az egyes települések, mind az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra között arányosan osztották el a lehetőségeket.

Október 31-ig lehet pályázni a LEADER-program keretében elnyerhető vidékfejlesztési támogatásokra. A pályázatokat a LEADER-közösségek munkaszervezeteihez kell benyújtani. Az érdeklődők további információt kaphatnak a helyi akciócsoportoknál, valamint a www.umvp.eu honlapon.

A Haleszi Gazdakör épülete Kiskunfélegyházán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.