Szakértők nem sok értelmét látják az új influenza elleni európai vakcinák piaci versenyeztetésének. A magyar vakcina mellett, összesen még további három készült el. Az EMEA (Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség) a Novartis Focetria nevű, illetve a GlaxoSmithKline (GSK) Pandemrix, elnevezésű szere szeptember végén megkapta a forgalomba hozatali engedélyt. Egy harmadik, a Baxter cég H1N1 vírus elleni vakcinája, a Celvapan még vár erre. "Velük szemben a magyar szernek az az előnye, hogy már túl van a klinikai próbákon" - tudtuk meg Szabó Franciskától, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) kommunikációs vezetőjétől. A többiek a világjárvány helyzetre hivatkozva kihasználták azt a lehetőséget, hogy csak utólag végzik el a klinikai vizsgálatokat. Ez azt jelenti, hogy ezeknél csak utóbb derül ki, egy vagy két oltás kell a védettség megszerzéséhez, míg a hazai termék, a Fluval P vizsgálati eredményi már igazolták: egy szúrás is elegendő. Egyébként ezekben a szerekben több a közös vonás, mint a különbség. A gyártáshoz valamennyien használnak tojást, mindegyiket izomba kell adni, a terhes anyák esetében rájuk, illetve az orvos döntésére bízzák a vakcina alkalmazását. Az európai engedéllyel rendelkező gyártók, éppúgy, mint a hazai, a madárinfluenza-elleni vakcinát módosították, oly módon, hogy kicserélték az oltóanyagban a vírus törzset. Így az oltóanyagról szóló tájékoztatóban - klinikai vizsgálatok híján - a madárinfluenza-elleni vakcinával kapcsolatos tapasztalatok kerültek bele.

(Tegnapi lapszámunkban Kulcsár Andrea, a Szent László kórház oltási szakértője nem ajánlotta a terheseknek és a négy év alattiaknak a magyar vakcinát, csak az úgynevezett hasított eljárással készült "split" influenza-elleni oltóanyagot. S bár az európai törzskönyvvel ellátott vakcinák ilyen, split (hasított) eljárással készültek, a gyártók állítják: ők sem tesztelték várandósokon az oltást, és ezért bízzák az orvosra és a páciensre az injekció beadását.) Az uniós törzskönyvvel rendelkező cégek egyike sem ajánlja hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknek a vakcinát, és a magyar vakcináéval szinte azonos mellékhatásokról tájékoztatják az orvosokat.

Mind a Novartis, mind a GSK kizárólag kormányokkal tárgyal az oltóanyag szállításról, azaz nem valószínű, hogy a hazai patikákba jut ezekből. Lapunknak Sápi Judit, a GSK kommunikációval foglalkozó munkatársa elmondta: készítményük sem Magyarországon, sem a környező országokban nem elérhető a patikákban. A magyar kormány egyértelművé tette, hogy a hazai vakcinával biztosítja a lakosság védelmét, így ha most megváltozna a helyzet, és mégis rendelnének a cégtől, legkorábban 12-18 hónap múlva tudnák teljesíteni. A másik cég, a Novartis eddig az Amerikai Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Görögországgal, Hollandiával, Spanyolországgal és Svájccal kötött szállítási szerződést. Ezekben az országokban kerülhet a patikákba a Focteria elnevezésű védőoltás. Ha valaki ezt szeretné inkább beadatni magának, a hazai orvosok által felírt receptet az uniós patikák elfogadják. A termék ára dózisonként 10-13 euró, azaz 2700-3200 forint. (Két dózisra van szükség, amelyet három hetes különbséggel ad be az orvos.) A GSK vakcinája, a Pandemrix 10 euróba kerül. Ebből is háromhetes különbséggel két dózisra van szükség.

- Noha a hazai patikák már rendelnének, de még egyik új influenza-elleni oltóanyagból sem tudnak szállítani a nagykereskedők - erősít rá Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgató-helyettese a multinacionális cégek nyilatkozataira. Európa más országaiban is ez a helyzet. Mint mondta: próbáltak tárgyalni a GSK-val, de nem jártak eredménnyel, a hazai vakcinát pedig az állam osztja majd el a patikák között.