Mivel telik egy ember napja Magyarországon? Mennyi időt tölt alvással, evéssel, mennyit dolgozik és mennyit pihen? Hány percet, hány órát vesz el az életéből a közlekedés, a házimunka vagy éppen a tévénézés? Milyen tevékenységek tolódnak át túlzsúfolt napjainkból az éjszakába? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai október elsejétől. Több mint tizenegyezer háztartást keresnek fel, hogy kikérdezzék a 10 és 84 év közöttieket arról, hogy mivel töltik az idejüket.

A felkeresett gyerekek és felnőttek egy úgynevezett időmérlegnaplóban számolnak be az előző napjukról hajnali négytől egészen elalvásig. Minden egyes cselekedetük bekerül a naplóba, kivéve az úgynevezett mozzanatos eseményeket, vagyis az öt percnél rövidebb ideig tartó dolgokat, bármi történjen is öt percen belül.

- Ha egyszerre több tevékenységet végeznek, például ebédelnek és közben újságot olvasnak, természetesen mindkét eseményről be kell számolniuk - mondja Giczi Johanna, a kutatás vezetője, a KSH vezető tanácsosa.

A kérdezők nem elégednek meg annyival, hogy valaki beírja, hogy húsz percig reggelizett. Arra is kíváncsiak, hogy mit evett. - Ha pedig tévét nézett, rákérdezünk, hogy melyik csatornát hány percig nézte - magyarázza a kutatásvezető. Hozzátette: bár külön nem kérdeznek rá, eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy az emberek nem titkolják el életük személyes eseményeit sem, mint a veszekedés vagy a sírás. A kutatás ugyanis anonim, tehát senkinek nem kell attól tartania, hogy kitudódik, hogy mivel tölti a napjait, a válaszadás pedig önkéntes.

Az időmérleg-vizsgálatoknak nagy hagyománya van Magyarországon. Az első felvételt az 1960-as években, a legutóbbit tíz évvel ezelőtt készítették. Akkor az lepte meg a legjobban a kutatókat, hogy este kilenckor lényegében az egész ország tévét nézett, függetlenül nemtől, életkortól, társadalmi vagy anyagi helyzettől. Kicsit sarkítva az akkori eredményeket: aki nem nézett tévét este kilenckor, az aludt. Az is kiderült, hogy körülbelül egy órával később kelünk és ugyanennyivel később fekszünk le, mint az 1980-as évek közepén.

És hogy mire jó mindez? A kutatás vezetője szerint számtalan hasznos következtetés vonható le az adatokból. - Kimutathatók például a közlekedési csúcsok, ki, mikor, milyen közlekedési eszközzel utazik. Ez pedig hasznos lehet például a BKV számára - mondja. De a korábbi kutatások alapján készült már elemzés az életünkben lévő üresjáratokról, lyukakról is. Ebből kiderült, hogy a munka és a különböző hobbik mellett mennyi időt töltünk várakozással vagy semmittevéssel.

A vizsgálat egy évig tart, hogy minden évszakban kikérdezhessék az embereket, hiszen nem ugyanazzal telik a nap télen vagy nyáron.

Az első eredmények 2011 tavaszán várhatók.