Kétmilliós bérplafon az állami cégeknél
Szigorúan szabályozná az állami, pontosabban a köztulajdonban álló cégek vezetőinek juttatását és a vezető beosztások számát is az a korábban már beharangozott, most benyújtott szocialista önálló képviselői indítvány, amely számos más területen is átláthatóbbá tenné a köztulajdonú cégek működését.
Az előterjesztés egy már létező, de alacsonyabb szintű jogszabállyal áll összhangban. Kérdésünkre az egyik beterjesztő, Podolák György (az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke) kifejtette: nem tudják, mennyi pénzt spórolhatnának meg a törvénytervezet elfogadásával, de sokkal fontosabb az állami cégek működésének átláthatóbbá tétele.
A jogszabálytervezet szerint az érintett cégek felügyelőbizottsági (fb) elnökét a jövőben az Állami Számvevőszék nevezné ki. Az állami, zártkörűen működő részvénytársaságok esetében megszüntetnék az igazgatósági tanácsot, annak jogkörével a vezérigazgatót ruháznák fel, s ez alól csak azon vállalatok lennének kivételek, amelyeknek a mérete, jelentősége vagy működésének jellege ezt indokolja. Ahol lesz igazgatóság, ott a létszámot a mérettől függően három, öt, míg a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű vállalatnál hét főben maximálnák.
Kötelező lenne ugyanakkor a felügyelőbizottság-választás, ám annak maximális létszáma három, kétszázmillió forintos jegyzett tőke fölött pedig öt fő lenne. Az fb jogköre annyiban bővülne, hogy a vezérigazgató csakis a bizottság egyetértésével nevezheti ki a társaság könyvvizsgálóját.
Az átlátható gazdálkodás jegyében a jogszabály előírja, hogy a vezető beosztású dolgozók bérét 15 napon belül közzé kell tenni, s ennek betartásáért a vezérigazgató az egyszemélyi felelős. A tervezet azonban már a juttatások mértékét is maximálja, a felső vezetők esetében például a mindenkori jegybankelnök jövedelmének negyedében, ami ma mintegy bruttó kétmillió forintot jelent. Ahol van igazgatótanács, ott az igazgatósági elnökök a minimálbér hétszeresét, míg a tagok az ötszörösét kaphatnák. A felügyelőbizottság esetében ötszörös és háromszoros a szorzó.
Az fb-tagok jogosultak költségtérítésre, de csakis a számlával igazolt, tevékenységükhöz kötődő költségeiket fizetik ki. Más juttatást a tervek szerint nem kaphatnának, ahogy végkielégítést sem, ha megszűnik a megbízatásuk.
A végkielégítéseket egyébként hathavi jövedelemben, míg a felmondási időt három hónapban maximalizálnák.