Kétmilliós bérplafon az állami cégeknél

Jelen értéken kétmillió forintban maximálná az állami cégek vezetőinek bérét egy szocialista indítvány, amely egy sor cégnél megszüntetné az igazgatóságokat is.

Szigorúan szabályozná az állami, pontosabban a köztulajdonban álló cégek vezetőinek juttatását és a vezető beosztások számát is az a korábban már beharangozott, most benyújtott szocialista önálló képviselői indítvány, amely számos más területen is átláthatóbbá tenné a köztulajdonú cégek működését.

Az egyik beterjesztő, Lendvai Ildikó a Parlamentben - Átláthatóbb viszonyokat akarnak

Az előterjesztés egy már létező, de alacsonyabb szintű jogszabállyal áll összhangban. Kérdésünkre az egyik beterjesztő, Podolák György (az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke) kifejtette: nem tudják, mennyi pénzt spórolhatnának meg a törvénytervezet elfogadásával, de sokkal fontosabb az állami cégek működésének átláthatóbbá tétele.

A jogszabálytervezet szerint az érintett cégek felügyelőbizottsági (fb) elnökét a jövőben az Állami Számvevőszék nevezné ki. Az állami, zártkörűen működő részvénytársaságok esetében megszüntetnék az igazgatósági tanácsot, annak jogkörével a vezérigazgatót ruháznák fel, s ez alól csak azon vállalatok lennének kivételek, amelyeknek a mérete, jelentősége vagy működésének jellege ezt indokolja. Ahol lesz igazgatóság, ott a létszámot a mérettől függően három, öt, míg a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű vállalatnál hét főben maximálnák.

Kötelező lenne ugyanakkor a felügyelőbizottság-választás, ám annak maximális létszáma három, kétszázmillió forintos jegyzett tőke fölött pedig öt fő lenne. Az fb jogköre annyiban bővülne, hogy a vezérigazgató csakis a bizottság egyetértésével nevezheti ki a társaság könyvvizsgálóját.

Az átlátható gazdálkodás jegyében a jogszabály előírja, hogy a vezető beosztású dolgozók bérét 15 napon belül közzé kell tenni, s ennek betartásáért a vezérigazgató az egyszemélyi felelős. A tervezet azonban már a juttatások mértékét is maximálja, a felső vezetők esetében például a mindenkori jegybankelnök jövedelmének negyedében, ami ma mintegy bruttó kétmillió forintot jelent. Ahol van igazgatótanács, ott az igazgatósági elnökök a minimálbér hétszeresét, míg a tagok az ötszörösét kaphatnák. A felügyelőbizottság esetében ötszörös és háromszoros a szorzó.

Az fb-tagok jogosultak költségtérítésre, de csakis a számlával igazolt, tevékenységükhöz kötődő költségeiket fizetik ki. Más juttatást a tervek szerint nem kaphatnának, ahogy végkielégítést sem, ha megszűnik a megbízatásuk.

A végkielégítéseket egyébként hathavi jövedelemben, míg a felmondási időt három hónapban maximalizálnák.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.