A kormány már korábban egyértelművé tette, hogy az önkormányzatok jövő évi támogatását 120 milliárd forinttal csökkenti. A költségvetés tervezetéből viszont kiderült, hogy a miniszterelnök szerint "kőbe vésett" összeghez képest jóval kisebb, alig több mint hetvenmilliárdos elvonással kell számolniuk.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) szakértői anyaga némileg árnyalja a képet. A dokumentum szerint ugyanis a jövő évi új kötelező többletfeladatok 15 milliárdot visznek el, így a tényleges veszteség 88 milliárd forint. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy az idei évre előirányzott 1290 milliárdos állami támogatás ténylegesen kilencvenmilliárddal kevesebb lesz, és a büdzsé összeállításakor ezt a kisebb összeget tekintették bázisnak, akkor a kieső bevétel már csaknem 180 milliárd forint.

Ez azt jelenti, hogy a helyhatóságoknak a megszorító intézkedések miatt a központi költségvetésből származó minden nyolcadik forinttól búcsúzniuk kell. Egyébként a 2010-re ígért 1127 milliárdból 680 milliárd a helyben keletkezett személyi jövedelemadó átengedett hányada, míg a tényleges támogatás 448 milliárd, miközben ez az összeg például 2007-ben még 835 milliárd volt. Vagyis: négy év alatt a központi hozzájárulások csaknem fele elkopott, s ha ez a tendencia nem változik, az állam gyakorlatilag kiszáll a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásából.

A települések persze több pénzzel gazdálkodhatnak, mert az egészségügyi alapellátásokat az OEP-től kapott forrásból finanszírozzák, és emellett jelentős - például a helyi adókból, illetve az egyes közszolgáltatásokért fizetett díjakból származó - saját bevételük is van. Az idei előirányzat 3300 milliárd forint, ám 2010-re a kormány - a pénzmaradvány és a hitelek nélkül - ennél 250 milliárddal kevesebbel számol. A legnagyobb kieső tétel a központi támogatások csökkenése mellett az iparűzésiadó-bevétel visszaesése, ami becslések szerint elérheti a nyolcvanmilliárd forintot.

A várható bevételek tehát nyolc, ám az inflációval már több mint 12 százalékkal zsugorodnak. A kabinet ennek ellenére azzal kalkulál, hogy a helyhatóságok 2010-es forrásai az ideit két százalékkal meghaladják, ami csak akkor valósulhat meg, ha az önkormányzatok - a 2009. évi 136 milliárd forinttal szemben - 299 milliárdnyi újabb adósságot vállalnak be. Ez meglehetősen kockázatosnak tűnő elképzelés, mert a települések hitel- és kötvénytartozása már ma is ezermilliárd forint.

A TÖOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy miközben a normatív támogatások megállapítása során számoltak a béreket terhelő járulék és az egészségügyi hozzájárulás csökkenésével - a normatívák legalább ilyen, de többnyire ennél nagyobb mértékben zsugorodnak -, a várható infláció, illetve az áfa ötszázalékos növekedésének hatásait a költségvetés nem veszi figyelembe. Ez utóbbi a dologi kiadások együttesen csaknem tízszázalékos - százmilliárdot meghaladó összegű - emelkedését jelenti.

Az érdekszövetség úgy véli, hogy a saját bevétellel nem rendelkező kistelepülések bizonyosan működésképtelenné válnak. A szolgáltatások színvonalának romlása viszont mindenütt reális veszély, mert kevesebb támogatásból aligha lehet változatlan formában működtetni az oktatási vagy a szociális ellátórendszert, s ma az sem reális alternatíva, hogy a kieső bevételt a térítési díjak emelésével kompenzálják.

- Nem szívesen megyek bele efféle számháborúba, de nem korrekt, ha a terv- és a tényszámokat összekeverjük - jelentette ki kérdésünkre Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára. Szerinte abban is van "csúsztatás", hogy az önkormányzati érdekszövetségek általában csak a többletfeladatokról beszélnek, miközben egyes kötetezettségek teljesítési határidejét kitolták, más szabályokon pedig lazítottak.

Jauernik szerint az sem szerencsés, ha a költségvetésből származó bevételeket nem egységesen vizsgálják, hiszen amikor az szja nő, az adóból átengedett hányad is nagyobb lesz, míg az állami támogatás értelemszerűen csökken, és ez természetesen fordítva is igaz.

Az államtitkár ugyanakkor fölhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok mintha megfeledkeznének az uniós forrásokról. A 2007-2013 közötti időszakban a helyhatóságok évente akár háromszázmilliárd forinthoz is juthatnak. Ezzel szemben a cél- és címzett támogatások összege korábban a legjobb évben is alig haladta meg a hetvenmilliárdot.

A kormány semmilyen hitelfelvételt nem vár el - hangsúlyozta Jauernik -, bár azt nem vitatta, hogy "a költségvetés indoklásából valóban következtetni lehet" az adósságállomány növekedésére.

Az iparűzési adó az államtitkár szerint legfeljebb 30-40 milliárddal lesz kevesebb jövőre, az önkormányzatok becslését ezért túlzónak tartja. Az áfa-emelés kapcsán kiemelte: hatása alig jelentkezett, mert a szolgáltatók és a gyártók a szűkülő kereslet miatt nem tudtak árat emelni. Az pedig - fogalmazott -, hogy a dologi előirányzatok nem követik az inflációt, az önkormányzatoknak nem meglepetés, mert az elmúlt húsz évben minden kormány úgy gondolta: az áremelések hatását a helyhatóságok növekvő saját bevételei kompenzálják.

Budapest stabil A Budapestre külön érvényben tartott adósbesorolás kilátását is stabilra javította az eddigi negatívról a Standard and Poor's, amely a múlt héten a magyar szuverén adósosztályzat kilátásáról is levette a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást. Ez magyarul azt jelenti, hogy a világ legnagyobb hitelminősítője Magyarország adósbesorolása után Budapestét is javította. A jelentés szerint a városvezetés "jó készpénzkezelő magatartást tanúsít", a menedzsment elkötelezett a költségek csökkentése iránt, de kitér arra is, hogy "a főváros beteg embere a BKV".