Szellemvonat utas nélkül - 28 millióért
Nem cáfolt rá az előzetes hírekre a Kondoros és Kisszénás között közlekedő vasúti szerelvény. A 8 óra után 5 perccel - az omladozó és már hosszú évekkel ezelőtt bezárt kondorosi vasútállomásra - érkező járat ugyanis egyetlen utast sem hozott. A negyven perc múlva visszainduló vonatra sem szállt föl senki. Délben ugyanez ismétlődött meg. Így szellemvonatként - mozdonyvezetővel, kalauzzal - tette meg útját a felmérések szerint az ország legkevésbé kihasznált járata a békési pusztában.
Naponta három pár személyvonat közlekedik itt, és az egyik rendelkezésre álló kimutatás szerint az utasforgalom nem éri el a húsz személyt. (A tapasztalatok fényében ez hízelgő adatnak nevezhető.) A közlekedési tárca felmérése ennél is lesújtóbb. E szerint vonatonként 0,8 fő átlagos utassal lehet számolni ezen az Isten háta mögötti mellékvonalon, amelynek bezárása már 41 évvel ezelőtt is szóba került. Egy 1968-ban készített közlekedésfejlesztési koncepció a megszüntetendő kategóriába sorolta e vonalat, amelyre fejlesztési tilalmat rendeltek el. Ezt követően a pálya olyannyira elhasználódott, hogy óránként 20 kilométerre kellett csökkenteni a maximális sebességet. Csakhogy 1980-ban, egy új közlekedési elképzelés életben hagyta a mellékvonalat, s így később felújították. Ekként ma már csak egyetlen olyan kilométer van, amelyen 20-ra kell csökkenteni a sebességet, máskülönben 40 kilométeres sebességgel "száguldhatnak" a vonatok. Tíz perc alatt le is gyűrik a Kondoros-Kisszénás közti hat kilométeres távolságot.
A rendszerváltás után is örökzöld téma maradt a mellékvonalak egy részének bezárása - legutóbb 2007-ben okozott politikai konfliktust. A Kondoros és Kisszénás közötti ismét megúszta, noha két éve a közlekedési tárca 14 mellékvonalon függesztette fel "ideiglenesen" a forgalmat.
- Régen nem így volt - emlékszik vissza a bezárt és ütött-kopott állomásépület mellett lakó Gazsó Györgyné, aki azt mondja: hosszú évtizedekig ősszel hatalmas gúlákban állt a cukorrépa az állomáson, a tehervonatok jöttek, mentek.
Egy idősebb férfi, aki egy öntödében tíz, míg a kondorosi keverőüzemben harmincegy évet húzott le, még arra is emlékszik, hogy ezen a mellékvonalon egykor munkásokkal teli vonatok jártak. A nyugdíjas férfi szerint már munkahely sincs nagyon, aki pedig megy, az buszra száll vagy kocsiba ül.
Ezt az állítást megerősíti a kondorosi buszállomáson tapasztalt látvány. A kerékpártárolóban legalább kétszáz lelakatolt biciklit látni. A menetrend arról tájékoztat, hogy naponta tucatnyi busz megy Szarvasra, Orosházára, Gyomaendrődre - ebbe az irányba vinné az utasokat Kondoros felől, Kisszénás érintésével a szellemvonat.
A helyiek szerint pénteken iskolások jönnek haza a vasútvonalon Kondorosra, majd vasárnap visszamennek. Az egykor óvodavezetőként dolgozó Gazsóné szerint a legtöbben akkor utaznak a vonaton, ha a kondorosi csöppségeket a kisszénási pusztába viszik kirándulni az óvónők.
A Magyar Narancsnak a minap nyilatkozó Antali Károly, a helyközi közösségi közlekedés átalakításának miniszteri biztosa kitért a Kondoros és Kisszénás közti helyzetre. Ennek kapcsán feltette a kérdést: évente miért költünk el 28 millió forintot három ember közlekedésére? Azt javasolta, a MÁV-Start vegyen négymillió forintért egy buszt, azzal utazzanak az emberek. A helyszínen járva kiderül, hogy ez egyelőre aligha megoldás. A hatezer lakosú Kondoros és az önálló településnek nem számító Kisszénás között ugyanis csak egy földút van, amely az őszi esők után, egészen a tavaszi olvadásig, járhatatlan.
Az ügyben megkerestük a miniszteri biztost. A nevében nyilatkozó Arzt Gergely, a tárca sajtóreferense elmondta, hogy a Kondorosról más útirányba, Kisszénáson át induló utasok egy másik, közeli csatlakozásig kisbusszal lennének szállíthatók.
- Elfogadhatatlannak tartom, hogy kétezer kilométer mellékvonalat akar megszüntetni a kormány. Nem tagadom, vannak köztük menthetetlennek tűnők, így például a Kondoros és Kisszénás közti szakasz is - mondta érdeklődésünkre Csanádi István, Mezőhegyes polgármestere, egyben a Vasutas Települések Szövetségének elnöke. A szárnyvonalak bezárása érzékenyen érintené Mezőhegyest, hiszen a dél-békési városba négyfelől érkeznek a vonatok, s valamennyit bezárásra ítélnék. Csanádi elgondolkodtatónak tartja, hogy a tervezett vonalbezárások 80 százaléka a keleti országrészt érintenék, a legérzékenyebben a Dél-Alföldet, azon belül Békés megyét, ahol rossz a közutak állapota.
- Csak a Viharsarokban 285 kilométer vonal szűnne meg, emiatt 26 település, köztük tíz város válna vasúton elérhetetlenné, ez tovább növelné a lemaradásaikat - hangsúlyozta Csanádi István, aki hozzátette: meg sem alakultak a Regionális Közlekedési Szövetségek, amelyeknek a mellékvonalak működtetéséről és megszüntetéséről kellene dönteniük. Azt sem tudni, mekkora forrás felett rendelkeznének. Csanádi megkérdőjelezte a mellékvonalakon mért forgalmi adatok hitelességét, egyben kijelentette: a vasút veszteségei főként a fővonalakon keletkeznek. Kijelentette: a vasutas-önkormányzatok - a MÁV szakszervezeteivel karöltve - a tiltakozás legvégső formájáig elmennek, hogy minél kevesebb mellékvonal szűnjön meg. Ugyanis uniós előírás, hogy a közösségi közlekedés igénybevételéhez mindenkinek joga van.
Igaz, ezzel a lehetőséggel Kondoros és Kisszénás között az emberek már nem élnek.
