Veszélyben a két tannyelvű tanítás
Megszűnik a két tanítási nyelvű oktatási programok finanszírozása a következő tanévtől: a költségvetési törvény tervezetében már nem szerepel támogatási összeg erre a célra. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint a két tannyelvű oktatás nem számít oktatási alapfeladatnak. Nem akarják beszüntetni a két tannyelvű képzést, de a finanszírozására máshonnan kell forrást találni - az önkormányzatnak vagy a szülőknek kell állniuk a költségeket.
Magyarországon 22 éve folyik két tannyelvű képzés: az első angol nyelvű oktatás 1987-ben indult el a budapesti Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Sárospatakon. Ma több mint száz iskolában működnek két tanítási nyelvű osztályok. Ezekben úgy 30 ezer diák tanul, akik általában öt tárgyat idegen nyelven tanulnak, és idegen nyelven is érettségiznek. Mivel ez csoportbontásokat igényel, több pedagógusra van szükség, ezért drágább ez az oktatási forma. Az idejárók után kiegészítő támogatást is kaptak a fenntartók. Ennek összege az előző tanévben 74 ezer forint volt, az idén 68 ezer, januártól a tervek szerint 64 ezer forintra csökken az összeg - 2010. szeptemberétől pedig teljesen megszűnik.
Bognár Anikó, a Karinthy Gimnázium igazgatóhelyettese szerint egy működő rendszer alól nem lehet egyetlen tollvonással kihúzni a finanszírozást. A támogatás megszüntetése ugyanis az oktatásban megszokott felmenő rendszer helyett (vagyis amikor a változtatások csupán a kezdő évfolyamokat érintik, így a diákok már tisztában vannak tanulmányaik megkezdése előtt azzal, hogy mire számíthatnak) minden évfolyamot érint. Ezt egy érettségi előtt állóval nem lehet megtenni: aki angol nyelven készült az érettségire, az nem tanulhatja a tárgyat tovább angolul? Milyen nyelven érettségizik?
- A magyar és az angol nyelvű vizsga nem ugyanazt a felkészülést igényli, az egyes szakkifejezéseket például biztosabban tudják a diákok azon a nyelven, amelyen éveken át tanulták - mutatott rá. A szülők többnyire nem tudják majd fizetni a költségeket, az önkormányzatok pedig már amúgy is megfeszülnek az elvonások miatt. Bognár Anikó úgy fogalmazott: szakmailag átgondolatlan és pedagógiailag elhibázott épp az erős nyelvi képzés támogatásának megvonása egy olyan országban, ahol a felsőoktatási hallgatók 30 százaléka nyelvvizsga hiányában nem kaphat diplomát.
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke felháborítónak tartja, hogy előzetes értesítés nélkül meg akarják szüntetni a két tannyelvű programok finanszírozását. Szerinte az állam ezt nem tehetné meg, a szülők beperelhetik, és meg is nyernék a pert. Rámutatott: legföljebb a következő tanévben induló évfolyamok esetében lehetne bevezetni egy ilyen változtatást, de a már a képzésre járó diákok "alól" nem lehet teljes egészében kirántani a finanszírozást. Megjegyezte: az önkormányzatok az oktatásért nem is kérhetnek pénzt a szülőktől.
Az oktatási tárca érdeklődésünkre mindössze annyit közölt: a jövő évi költségvetés tervezése folyamatban van, az Oktatási és Kulturális Minisztérium a lehetséges módosításokra tekintettel költségvetési kérdésekben csak a tervezet végleges elkészülte után tud pontos információkat nyújtani.
Elvonások az oktatásban
Megszűnik a mérési, értékelési feladatok - például az évenkénti kompetenciamérés - támogatása (ez az idén 600 millió forint volt).
Megszűnik a teljesítménymotivációs alap, amelyből a kiemelkedő munkát végző pedagógusokat lehet díjazni
Megszűnik a 11 700 forintos pedagógus-továbbképzési normatíva (a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség marad).
Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása egymilliárd forintról 288 millió forintra csökken.
A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása 570 millió forintról 192 millió forintra csökken.
Az alapfokú művészetoktatás támogatása 860 millió forintról 460 millió forintra csökken.
A szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása ötmilliárdról egymilliárd forintra csökken.
A pedagógusok szakkönyvvásárlási normatívája (fejenkénti öszszeg) 14 ezer forintról 4 ezer forintra csökken.
A kedvezményes gyermekétkeztetés normatívája 65 ezerről 22 500 forintra csökken.
A kollégiumi lakhatási feltételek megteremtésének normatívája 177 ezerről 165 ezer forintra csökken.
A közép- és szakiskolába bejáró diákok normatívája 18 ezerről 15 300 forintra, az intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek támogatása 42 800-ról 36 300 forintra csökken.