- A gazdasági válság sikeres kezelése önmagában nem oldja meg a romák problémáit. Más és más mértékben, de a politikai döntéshozóktól az egyházakig mindenkire felelősség hárul, bizonyos fokig magukra a romákra is. A társadalmi együttélés alapvető szabályait be kell tartani, és ha valaki lehetőséget kap, akkor elvárható, hogy éljen vele - mondta a miniszterelnök.

Bajnai Gordon ismertette az új cigányügyi intézkedéseket (telepfelszámolás, roma diplomások alkalmazása a közigazgatásban, tanodák támogatása), majd Kiss Péter társadalompolitikai miniszter adott tájékoztatást a becsülhetően 500-700 ezres cigányság helyzetét jellemző adatokról. Alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság, rossz egészségi állapot, az átlagosnál rövidebb élettartam. Közben a többség és a kisebbség egymásra mutogat. Felmérések szerint a teljes népesség 80 százaléka a cigányokat okolja, a romák 63 százaléka pedig a többségi társadalmat. A miniszter megdöbbentőnek nevezte, hogy a megkérdezettek négyötöde úgy érzi, semmit nem tud tenni a cigányok és nem cigányok viszonyának javításáért.

Ha cigányellenességről van szó, akkor nincs érdemi különbség a jobb- és baloldali emberek között.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a "legvadabb politikai erők, a Jobbik sem" vitatják, hogy jelentős időt és pénzt kell fordítani a problémahalmaz megoldására. Csak az nem világos: mi történt az elmúlt hét évben? Kérdés, hogy kormányváltás esetén a Fidesz mit tart meg a most induló programokból. Pokorni Zoltán lapunknak nyilatkozva állította: a programok nagy részét tovább kell vinni.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint tisztában kell lenni azzal, milyen okok miatt került a cigányság abba a helyzetbe, ahol van. Ha nem tárjuk fel a problémák gyökerét, hiába is készítünk olyan programot, amit "körbetáncolhatunk", nem lesz eredmény.

- Láttuk a sebeinket, keressük a megoldást - összegezte a konferenciát zárszavában Várszegi Asztrik. A pannonhalmi főapát kijelentette: adósai vagyunk a cigányoknak.