A helyzet pikantériája, hogy olyan emberek töltik az éjszakáikat a Blaha Lujza téren és a Bartók Béla úton, akiket Magyarország hivatalosan védelmébe vett a menekültstátusz megadásával. Az viszont már korántsem egyértelmű, ki tehet arról, hogy a polgárháború és belső törzsi harcok dúlta afrikai ország hozzánk érkezett lakóinak ennyi jut a magyar fővárosból. Ők ugyanis egyszer már elhagyták a befogadótábort, sőt, Magyarországról is továbbindultak. Megtehették, hiszen a menekültként elismert külföldiek a magyar állampolgárhoz hasonló jogokat élveznek, utazhatnak, dolgozhatnak, állami ellátásokat igényelhetnek. Kilátásaikat ezzel együtt nem tartották eléggé biztatónak.

Svédországban 12 ezer fős szomáliai közösség él, Angliában csak Bristolban 20 ezerre tehető a számuk. Nemrégiben azonban épp a migránsok által kedvelt országokban szigorították jelentősen a befogadás feltételeit. Az ok: ma már a gazdag államok sem győzik a korábbi nívón ellátni a menekültáradatot. A Budapestről továbbinduló szomáliai férfiak utazása így addig tartott, míg az adott országban kapcsolatba nem kerültek valamely hivatalos szervvel. Turistaként kedvükre jöhettek-mehettek, de ha segélyt, munkavállalási vagy tartózkodási engedélyt kértek, máris kiderült, hogy ők Magyarországon elismert menekültek - és már ültették is fel őket valamelyik Budapestre tartó járatra.

- Iratok és pénz nélkül érkeznek vissza - mondja Szász Ildikó, a Menedék Egyesület programvezetője. - Elvileg számos ellátásra jogosultak lennének, de papírok nélkül szinte semmit nem lehet elintézni.

- Már a lakcímkártya megszerzése sem egyszerű, hiszen van olyan okmányiroda, amely nem ad ki kerületre szóló, utca és házszám nélküli kártyát, hogy ne növelje az önkormányzattól segélyt kérni jogosult helyi lakosok számát - enged bepillantást a napi kihívásokba Kiss Adrienn szociális munkás. - Volt, amikor bizonyítani kellett, hogy a szomáliai menekült igenis az adott kerület utcáin él. Ha ez sikerült, a következő időrabló feladat a tajkártya beszerzése, ehhez személyi, lakcímkártya és a munkaügyi központ igazolása szükséges. És itt jön a 22-es csapdája, mert a munkaügyi központ számítógépe viszont taj számot kér. És amíg ez a rovat nincs kitöltve, a rendszer nem engedi az illetőt regisztrálni. Ilyenkor egyedi elbírálást kell kérnünk, ami hetekkel kitolja az ügyintézést. Taj szám nélkül viszont nincs tüdőszűrőlelet, pedig erre már a hajléktalanszállásokon is szükség van, és még sorolhatnám.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján elérhető adatok szerint 2006-ban 29, 2007-ben 30, 2008-ban 104 szomáliai állampolgár kapott menekültstátuszt Magyarországon. A Menedék Egyesületnél (mint a külföldiekkel kapcsolatos szociális ügyintézésre specializálódott nonprofit szervezetnél) az utóbbi hónapokban harminc visszairányított szomáliai férfi kért segítséget.

- 2007-ben embercsempészek hoztak Magyarországra azzal, hogy ez már egy európai ország, ahol biztonságban vagyok - mondja a Menedék irodájában Ahmed Awil Mwse. - Négyen érkeztünk Budapestre, egyikünknek a megérkezéskor nyoma veszett. Voltam a békéscsabai és a bicskei táborban, azután Norvégiába mentem. Hat hónapot töltöttem ott élő honfitársaim között. Azután ujjlenyomatot vettek tőlem, és már küldtek is vissza Budapestre. Most nincs semmim, két és fél év után mindent kezdhetek elölről.

Bile Yousuf Burale évek óta nem látta négy gyermekét, a családegyesítés viszont akkor is hosszú folyamat, ha minden papír rendben lenne, hiszen Szomáliában gyakorlatilag nem működik az állam, nincs is olyan hatóság, amelynek útlevelét vagy vízumát európai ország elfogadná. A legközelebbi magyar külképviselet, amely az ügyintézésben esetleg segíthetne, Kenyában található. De Bile Yousuf Burale családegyesítési ügyében még a papírok sincsenek rendben, hiszen a férfinak sem lakhelye, sem jövedelme. Ráadásul angolul is nehezen érteti meg magát, olyan embert pedig, aki a szomáli nyelvet beszéli, Budapesten csak a saját honfitársai között talált eddig.